Három felvidéki magyar szervezet fiatal képviselője volt Csáky Pál vendége a „Beszélgetések a nemzettudatról” sorozat legutóbbi állomásán.
A fórumra a Magyar Közösség Pártjának pozsonyi székházában került sor. A vendégek Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnöke, Karaffa Attila, a Pázmáneum Polgári Társulás ügyvivője és Kovács Balázs, a Diákhálózat képviselője voltak. A beszélgetést figyelemmel kísérte Berényi József, az MKP-elnöke is.
Csáky Pál tavaly ősszel kezdte „beszélgetős-sorozatát”. Szinte mindegyik alkalommal valaki felhozta témaként, hogy a magyar identitástudat erősítése érdekében az ifjúságot jobban be kellene vonni a közéletbe, . Ezért is döntött Csáky Pál úgy, hogy beszéljenek maguk az érintettek.
Gubík László szerint kevés igazán jó, kézzel fogható dolgot kapott az elmúlt húsz évben a felvidéki magyarság. Létrejött a Selye János Egyetem, a Mária Valéria-híd, de nagyon nehéz lenne folytatni a felsorolást.
Ami az identitástudatot illeti, úgy látja, hogy az itt élő magyarok négyféleképpen határozzák meg magukat. Vannak, akik az egyetemes magyar nemzet tagjaiként határozzák meg magukat, vannak akik felvidéki magyarként, szlovákiai magyarként és olyanok is, akik csak magyarul beszélőként.
A magyar identitástudaton a család mellett leginkább az iskola tudja alakítani, ezért a Via Nova idén is folytatja a magyar iskolák népszerűsítő információs körútját. Bővül az eszköztáruk, kampányolnak a közösségi oldalakon, óriásplakátokkal, saját filmmel és egy pályázatot is hirdettek az óvodák részére. Az óvodáktól egy bemutatkozást várnak, benne az üzenettel a magyar nyelvű oktatás fontosságáról – a három legfrappánsabb óvodának a Via Nova megszervezi a gyermeknapi műsorát.
Karaffa Attila konkrét eredményekről is beszámolt. Dunaszerdahelyen, az ún. „keleti lakótelepen” korábban voltak olyan szülők is, akik csak azért nem adták magyar iskolába gyermeküket, mert a szlovák iskola sokkal közelebb volt. Ez már nem ok, a közeli óvodában egy kihelyezett osztályt nyitott a Szabó Gyula Magyar Tannyelvű Alapiskola.
Élénk eszmecsere folyt az asszimilációról. A vegyes házasságokban született gyermekeket érinti ez leginkább, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint több mint 80 százalékban a gyermek szlovák iskolába kerül. Kovács Balázs szerint a helyzet javulása érdekében nagyon fontosak a pozitív példák. Ilyen volt valamikor a dunaszerdahelyi DAC is, melynek sikerei révén a felvidéki magyarság külföldön is láttatta magát. Ezzel párhuzamosan elhangzott, a katalánokról sokkal kevesebbet tudnánk, ha nem volna az FC Barcelona.
Csáky Pál zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy általában az idősebb generáció tagjai azok, akik azt mondják, rossz irányba halad a társadalom. Most a fiataloktól is ezt hallani. „Én is arról álmodtam gyermekkoromban, hogy jön a fejlett technika, a határok leomlanak, szabadság lesz és ezzel további jó dolgok. Ma tapasztaljuk, hogy ennek következtében viszont falvainkból elmennek az emberek, sokan külföldre – a jobb gazdasági lehetőségek okán, és közben zúdul ránk a bulvár” – mondta Csáky, aki a beszélgetéssorozatból egy könyvet szerkeszt majd. Legközelebb Nagy Olivér alsószeli evangélikus lelkésszel lesz a beszélgetőtársa.
{japopup type=”slideshow” content=”images/stories/_esemenyek/2013/01/37658a.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658b.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658c.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658d.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658e.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658f.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658g.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658h.jpg, images/stories/_esemenyek/2013/01/37658i.jpg” width=”100″ height=”250″ title=”Nagyítható” }Nagyítható{/japopup}
Felvidék.ma, ON
