„Az elmúlt évekbe megvalósult beruházásokba most már életet kell lehelni” – mondta Duka Gábor polgármester. Ennek egyik állomása lesz, hogy május 1-jén útjára indul a termelői piac, a Dunakorzón, melyre várják a jelentkezőket.
„Az emberi közösségek együttműködő, egymást segítő, szeretetteljes világát kell újra felfedeznünk. Ehhez újra el kell sajátítani a 150 évvel ezelőtt még jól működő lokálisan önellátó életmód legfontosabb elemeit. A helyi termékek vásárlásának előnyeivel sokan nincsenek tisztában, vagy egyszerűen csak nem gondolják végig. Gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ha javainkat térségünkön belül adjuk el, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik, kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére” – mondja Duka Gábor Karva polgármestere.
Kifejtette: A helyi termékek fogyasztásával – támogatjuk a munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térség népességmegtartásához. A termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. A termelőnek nem kell nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak az ősi hazai fajták előállítása mellett. A helyi termelői, vagy gazdapiac az egyik legjobb megoldás a közvetlen értékesítésre. A piacozás régi, jól bevált hagyománya feléledni látszik. A gazdapiacok egyben közösségi térként is működnek. Erre a célra tökéletesen megfelel a község új főtere, ahol a piaci bevásárlás kellemes családi programmá tehető.
A vidékfejlesztés legfőbb célja a vidéki életminőség javítása, és a vidék népességmegtartó erejének fokozása, melyek megvalósulásához talán az elsődleges kulcs a munkahelyteremtés/megtartás. A vidéki munkanélküliek számára a piac lehetőséget nyújt, hogy elkezdjenek termelni, feldolgozni, és ebből jövedelmet szerezni.
„Megalapozott szakmai véleményem, hogy súlyos élelmiszer válság előtt áll planétánk, egészen nyilvánvalóan, hiszen az olajalapú energia árának folyamatos és egyre tempósabb növekedése elhozza azt a pillanatot –kevesebbet kell várni, mint hinnénk – amikor az „olajtól csöpögő” méregdrága nagyüzemi mocskot, már nem tudja, és nem akarja megfizetni az ember. A kézműves élelem fogja megoldani a helyzetet, a jövőnk – és nem csupán a vidék, de az ország jövője – múlik azon, miként kezeljük ma a kérdés” – véli a polgármester.
A vidék fejlődésének egyik kulcstényezője a helyi, illetve regionális termelés, előállítás és értékesítés lehetőségeinek a kiszélesítése, amelyhez a termelő piacok megjelenése és terjedése jó alapot szolgáltat. A helyi termékek fogyasztásának előnyeivel sokan nincsenek tisztában. Gyakran elfelejtjük azt az egyszerű tényt, hogy ha javainkat térségünkön belül adjuk el, az végső soron az egész helyi közösség hasznára válik, kedvező hatással van a térség fejlődésére, a helyiek életére” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Duka Gábor Karva polgármestere, akit a Nagymarosi Piacon tett látogatás csak megerősített a karvai őstermelői piac beindításában.
Tapasztalatszerzés céljából a szervezők, vállalkozók, képviselők egy csoportja ugyanis tanulmányúton is részt vett. A nagymarosi termelői piacon próbáltak hasznos ötleteket gyűjteni. A küldöttséget a város polgármestere Petrovics László, alpolgármestere Rudolf Józsefné és a falugazda fogadta a piacon.
Nagymaros polgármestere köszöntőjében elmondta egyre többen gondoljuk ugyanazt, hogy a helyi termékek vásárlásával nem csak minőségi magyar terméket vihetünk otthonunkba, hanem hozzájárulunk saját településünk, kistérségünk vagy a régió gazdasági fejlődéséhez is.
A Piac nemcsak piac, hanem mindenekelőtt közösségi és közéleti tér, találkozóhely. Egy hely, ahol az árusok nemcsak törzsvendégeikkel, de egymással is elbeszélgetnek. Egy hely, ahol nem rohan mindenki mindig. Egy hely, ahol olyanok futnak össze az utóbbi 10 évben először, akik amúgy mindketten nagymarosi lakosok.
A Piac mindaz, ami talán a legszembetűnőbben hiányzik korunk lendületes, felületes és elrajzolt világából: egy sokszínű, jó szagú, mozgalmas, mégis békés és marasztaló hely.
A Nagymarosi Piac nyáron (április 1-től október 31-ig) reggel hét órától déli harangszóig, télen (november 1-től március 31-ig) pedig reggel kilenc órától szintén déli harangszóig várja a csipkerózsika álmából riadó, helyben termelt vagy készített portékáját kínáló Gazdálkodót és Kézművest, valamint az erre fogékony, nagyérdemű Vásárlókat. A helypénz 500 forint, őstermelői, kistermelői, vállalkozói igazolvány szükségeltetik. Nagymarosi nyugdíjas őstermelőknek az árusítás ingyenes. Az első számú természeti érték pedig az ember, miközben a termőföld feladata, hogy élelmet adjon az embereknek, minél több embernek, minél jobb minőségben.
A piac rövidre zárja a termelőtől a vevőig vezető utat. A kereskedői lánc ugyanis gyakran indokolatlanul hosszú, egy szakmai körökben ismer élelmiszerkilométer-mutató szerint például egy csomó sárgarépa átlag csaknem 2000 kilométert utazik a konyhakerttől a háziasszony kosarába, miközben az ára csak emelkedik. E fordulat a vidék megerősödését is felgyorsíthatja, mert az őstermelő és a fogyasztó egymásra találása mindkét fél számára kedvez. Főként a kistérségből idehozott, még harmatos gyümölcsök, a frissen fejt tej, házias ízű sajtok, kolbászok vásárlására már törzsközönség is kialakult.
A magas minőség garantálására a piac vezetői csak a megbízható árusokat engedik be, és a konkurencia egyensúlyának fenntartására törekednek. főként a kistérségből idehozott, még harmatos gyümölcsök, a frissen fejt tej, házias ízű sajtok, kolbászok vásárlására már törzsközönség is kialakult. A magas minőség garantálására a piac vezetői csak a megbízható árusokat engedik be, és a konkurencia egyensúlyának fenntartására törekednek. A családias légkör, a mérsékelt árak erős versenyre késztették az áruházakat, ahonnan a vásárlók mindinkább ide veszik az irányt.
Az induló karvai piacon várják az őstermelők jelentkezését 30 kilométeres körzetből.
A helyi, karvai őstermelőknek az árusítás ingyenes lesz.
Miriák Ferenc, Felvidék.ma
