Péter Mihálynak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara professor emeritusának, számos nyelvészeti és stilisztikai munka szerzőjének legújabb könyve a nyelvi leplezés (álcázás és ámítás) gyakori és fontosabb eszközeit veszi számba a magyar és néhány más nyelv anyaga alapján.
A nyelv gondolataink és érzelmeink, értékítéleteink és törekvéseink, röviden a világhoz való viszonyunk kifejezésének elsőrendű közege és eszköze. Egész életünket átható működésének van egy nem elhanyagolható, úgyszólván fonák oldala is, nevezetesen gondolataink, érzéseink, szándékaink stb. különféle okok folytán vagy célok érdekében történő, káros vagy jótékony hatású leplezése. E leplező képessége révén válik a nyelv elsőrendű eszközzé, sőt fegyverré a másik ember meggyőzésére (verbális legyőzésére), a mások feletti hatalom megszerzésére és fenntartására irányuló tevékenységben.
A könyv két részből áll. Az első rész olyan kérdéseket tárgyal, amelyek mintegy felvezetnek a leplező nyelvhasználathoz, annak működési feltételeiről szólnak. Ilyenek a modern nyelvészeti pragmatika egyes alapelvei, mleyek a vizsgálódás elméleti keretéül szolgálnak. A második rész röviden szól a nyelvi „cselezés” törzsfejlődési előzményeiről, a hamis beszéd és a meggyőzés művészetének kérdéseiről az ókori filozófiában és retorikában. Ezután tárgyalja a nyelvi álcázás és ámítás fő eszközeit és módjait a szavak és nyilatkozatok szintjén, valamint egyes szövegtípusokban (propaganda, reklám, közhelyek, viccek).A beszéd egyik elsődleges funkciója a másik ember meggyőzése, gondolatainak és viselkedésének befolyásolása. Különösen nagy a jelentősége azoknak a közlési módoknak, amelyeknek célja az emberek kisebb vagy nagyobb csoportjainak meggyőzése, cselekedeteik irányítása.
A leplező funkció működésének egyik fontos előfeltétele a nyelv meghatározatlan tárgyiassága. A meghatározatlan tárgyiasság egyaránt megnyilvánul a beszéd hangzó anyagában, a szójelentésben, a grammatika különféle kategorizációs bizonytalanságaiban (közbülső vagy átmeneti kategóriák létezésében), egyes szövegek értelmezésében; nem ritkán egyes nyelvjárások közötti határok is elmosódottak, sőt egyes nyelvek önálló volta is lehet bizonytalan.
E munkát nemcsak nyelvészek és a nyelvet foglalkozásszerűen művelők (tanárok, pszichológusok, politológusok, a sajtó munkatársai) figyelmébe ajánljuk, hanem mindazokéba, akik bonyolult korunkban biztosabban kívánnak eligazodni a közélet és a magánélet nyelvhasználatának labirintusában.
Kiadja a Tinta Könyvkiadó. A könyv az ékesszólás kiskönyvtára sorozat 22. tagja
