A bankszektor nyitott a szakmai vitára a lakáscélokat szolgáló jelzáloghiteleket illetően. A Szlovák Bankszövetség azonban csak a parlament pénzügyi bizottságával hajlandó tárgyalni a Szlovák Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium képviseletének részvétele mellett.
Mivel a jelzáloghitelek kamatainak kérdése a politikai pártok választási kampányának témájává vált, a Szlovák Bankszövetség nem óhajt találkozni a politikai pártokkal, kiváltképp nem a jelen időszakban.
A Smer június elején bejelentette, hogy ha tagjai lesznek az új kormánynak, akkor a jelzáloghitellel terhelt háztartások helyzetét állami kamattámogatással kívánják megoldani. A párt szerint főleg azoknak lesznek gondjaik, akiknek esetében lejár a kamatfixáció időszaka, s a kamatok megugrása miatt jelentősen megnőnek a törlesztőrészleteik.
Állami kamattámogatásra már az első Fico-kormány idején is volt példa. Ez azon az elven működött, hogy amennyiben például a kamat 4 százalékos volt, ebből két százalékot az állam fizetett, egy százalékot a bank, a maradékot pedig a hitelt felvevő személy.
A Szlovák Bankszövetség tevékenysége a szakvéleményeken, a korrekt kapcsolatokon, a tárgyra szorítkozó konzultáción, a piaci feltételeken és a hatályos törvényeken alapul. Hasonlóképpen fog eljárni a jelzáloghitelek kamatának csökkentésével, az úgynevezett bonifikációval kapcsolatban is. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a lakhatási hitelek kamatai 2022 elejétől a pénzpiaci helyzet alakulásának függvényében emelkednek, ami az elkövetkező években kihat a refixált hitelek törlesztőrészleteire is. Ennek ellenére a hiteltörlesztési képtelenség kockázata szerintük viszonylag alacsony.
A jelzáloghitelek kamatai főként a hosszú lejáratú forrásokra reagálnak, például a hosszú lejáratú állami kötvények hozamának alakulására, melyek 2022-től nálunk nagyobb mértékben emelkedtek, mint az eurózóna többi országában.
Az új kormány felelős gazdálkodása tehát végeredményben pozitív hatással lehet az ingatlanhitelek kamataira is.
Idén a Szlovák Nemzeti Bank a banki portfólió 10 százalékos, az elkövetkező években pedig 20 százalékos refixációjával számol. A szlovákiai háztartások a nemzeti bank szerint ellenállóbbak a hiteltörlesztési képtelenséggel szemben, részben a hitelfelvétel szigorúbb követelményei, részben a megemelkedett törlesztőrészletek fizetésére szolgáló források meglétének köszönhetően.
A Szlovák Nemzeti Bank feltételezése szerint a jelzáloghitelek 6 százaléka esetében várhatók törlesztési nehézségek. Ebben a tekintetben további kockázati tényezőnek számít a növekvő infláció.
(NZS/Felvidék.ma/SITA)
