Zárt ülésen tárgyalják Brüsszelben a szlovákiai magyarok ügyeit

Nagy nemzetközi sikernek nevezte Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke hétfői, május 27-i brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy az Európai Parlament petíciós bizottsága foglalkozik beadványával, amelyben a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezését kifogásolja, amely szerint aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, az elveszíti a szlovákot.
A petícióról hétfő délután zárt ülésen tanácskozik a bizottság. Lomnici úgy véli, „nyugtalanságot kelt”, hogy a sajtó nem lehet jelen a bizottsági ülésen, amikor ott emberi jogi kérdésekről van szó.
Hankiss Ágnes, a bizottság fideszes tagja a sajtótájékoztatón kijelentette, az ülés kezdetén megpróbálták elérni, hogy a petíciós bizottság mégse zárt ülésen tárgyaljon az ügyről, de a kérdésben 9:4 arányban leszavazták a kezdeményezést. A román és szlovák szocialisták erős nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy erről a napirendi pontról zárt ülésen tárgyaljanak

„Mitől fél az unió? Hogy ott valami rettenetes dolog kiderül?”
– tette fel a kérdést Lominici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Elmondta, nem tudja például, hogy Gubík László, aki ugyancsak aláírta a petíciót, bemehet-e a meghallgatásra. Lomnici szerint az ő személyes története hitelesítené azt a jogi álláspontot, amelyet ő jogászként felvázolt a petícióban.
Lominici Zoltán hangsúlyozta: „Elindultam egy hídon, úgy gondolom, a túlparton igazságot szolgáltatnak majd a jogfosztottaknak, és ez nem az a híd, amelyen félúton vissza lehet fordulni”.
Tőkés László, aki mind az Emberi Méltóság Tanácsának, mind az Európai Parlamentnek tagja, a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az állampolgárságtól való megfosztás sérti a szlovák alkotmányt, az emberi jogokat, diszkriminációt jelent és megfélemlíti a szlovákiai magyarokat.
„Ez már tűrhetetlen, ami ezekben az ügyekben történik” – húzta alá Tőkés.
Hankiss Ágnes a kérdésben kijelentette, hogy szerinte semmilyen szempont nem szól amellett, hogy a Szlovákiában élő magyarok miért ne vehetnék fel a magyar állampolgárságot. Valaki megmondhatná a túloldalról, hogy mi a probléma ezzel. – vélekedett a fideszes EP-képviselő.
„Hogy lehet ezt ilyen alantas módon megtámadni? (…) Ez a szlovák alkotmánnyal is súlyosan szembemegy” – mutatott rá a képviselő arra, hogy Szlovákia alaptörvénye szerint senkit sem lehet akarata ellenére megfosztani a szlovák állampolgárságától.
Hankiss Ágnes emlékeztetett, hogy a petíciós bizottság érdemben és tartalmilag nem vizsgálhatja a kérdéseket, csak formailag, ezért csak egyetlen okkal utasíthatja el a beadványt, azzal, hogy az ügyben az Európai Uniónak nincs kompetenciája. A képviselő ugyanakkor arra kérte a jelenlévőket, hogy ha ez így is történik, akkor ezt ne higgyék el, és minden fórumon cáfolják. A képviselő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, a hetekben bemutatott jelentés például több olyan pontot is tartalmaz, amellyel tagállami hatáskörbe avatkozik, „ezért nekünk ezt az érvet nem kell elfogadnunk” – hangoztatta Hankiss.
Mészáros Alajos szlovákiai magyar EP-képviselő, a Magyar Közösség Pártja politikusa szomorúnak nevezte, hogy a XXI. században emberek egyik napról a másikra hontalanná válhatnak. Rámutatott, hogy a szlovák törvény nem csak a magyar nemzetiségűeket sújtja, hanem a szlovákokat is, mert a törvény értelmében eddig 433 embert fosztottak meg szlovák állampolgárságától, közülük pedig 33 volt olyan, aki a magyar kisebbséghez tartozik. Mészáros mindemellett „indokolatlannak és etikátlannak” tartja a szlovák szabályozást, már csak azért is, mert Szlovákiában 1997 és 2004 között ugyanolyan, kedvezményes honosítást lehetővé tevő jogszabály volt érvényben, mint amilyet 2010-ben alkotott a magyar Országgyűlés.

A petíciós beadvány készítője, Lomnici Zoltán öt jogesetet talált, amely bizonyos jogelveket sértenek. Hivatkozik többek között a jogbiztonság, a jogegyenlőség elvére, álláspontja szerint mindkettő sérült. Utal arra, hogy az érintettek egy másik szövetséges állam állampolgárságát vették fel, szól még az arányosság elvének a sérüléséről is. „Egyik esetben sem követtek el bűncselekményt, annyi történt, megvallották, hogy magyarok. Valamennyien jelezték, hogy ragaszkodnak a szlovák állampolgársághoz is, hiszen a Felvidék a hazájuk” – hangsúlyozza.
Lomnici Zoltán a Felvidék.ma-nak adott korábbi nyilatkozatában szintén kiemelte, hogy „ezeknek a kettős állampolgárokat ért sorozatos jogsértéseknek valahol véget kell vetni.” Abban bízik, hogy miután személy szerint, uniós polgárként fordult petícióval az Európai Parlament petíciós bizottsághoz, s remélhetőleg az igazat ad neki, s érvelését jóváhagyja, akkor ezt követően maga Brüsszel fordul majd a luxemburgi bírósághoz kötelezettségszegési eljárást indítványozva Szlovákia ellen. Ha viszont nem foglalkozik tovább az üggyel a petíciós bizottság Lomniciék akkor sem adják fel. Elmondta: megállapodtak Gubík Lászlóval, hogy akkor maguk fordulnak a luxembourgi Európai Bírósághoz.