A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad a Kossuth Rádiónak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájában az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója idején, a második napon, 2023. október 27-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Brüsszelben változásra van szükség, mert az Európai Uniónak most olyan vezetői vannak, akik nem tudják kezelni a megváltozott ukrajnai helyzetet és a migrációt  – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.

A kormányfő arról is beszélt, hogy újabb nemzeti konzultációval erősítené meg az egységet a választók és az ország politikai vezetése között annak érdekében, hogy kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhasson Brüsszelben akkor is, ha „orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie”.

A kormányfő – aki kétnapos EU-csúcson vesz részt – a brüsszeli Közmédia Központban adott interjúban azt mondta:

jelenleg azzal a problémával kell szembenézni, hogy olyan vezetői vannak az Európai Uniónak, akik nem tudják megoldani azt a problémát, hogy új Ukrajna-stratégiára van szükség.

Ezért is kell változást elérni a soron következő európai parlamenti választáson – hangsúlyozta.

„Békeidőben, amikor nem fodrozódik a víz, és lehet csónakázni, ezek jó vezetők, de most, amikor szélvihar van, óriási hullámok vannak, kalózhajók is feltűnnek a vizeken, ezekkel a vezetőkkel nem fogunk tudni boldogulni, az biztos” – fogalmazott.

Értékelése szerint az európai parlamenti választáson meg kell találni azokat az európai vezetőket, akik ebben a nehéz helyzetben is össze tudják hangolni a miniszterelnökök munkáját és „egy adott, jól kijelölt célra, irányra tartsanak, és oda vezessenek bennünket”.

Ugyanakkor jelezte azt is: nem csupán személyi változásokat tart szükségesnek az Európai Unióban, hanem a migrációval és a gazdaságpolitikával kapcsolatban is, mert Brüsszel időről időre előáll olyan „képtelen javaslatokkal, hogy töröljük el a rezsicsökkentést, ne szedjük el a bankoktól az extraprofit-adóval a jövedelmük egy részét, s a kamatstopot, ami védi a családokat, szüntessük meg”.

Nem babra megy a játék, komolyra fordultak a dolgok – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, azt fogja javasolni, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció.

Hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció egy jó eszköz, és most is van 10-11 komoly kérdés, amiben az embereknek lehetőséget adnak, hogy elmondják a véleményüket.

Kifejtette: a rendszeresen beérkező milliós válaszszám „létrehoz egy nagy támogatottságot a kormány mögött, és akkor a kormány magabiztosan és kellő erőpozícióból tárgyalhat Brüsszelben, akkor is, ha orkánszerű ellenszélben kell ezt tennie”.

A miniszterelnök azt is közölte: az EU-csúcson kidolgozatlannak, komoly tárgyalásra alkalmatlannak kellett minősíteni Brüsszel költségvetési előterjesztését. „Vissza is dobtuk, hogy a bizottság álljon elő egy komolyabb javaslattal, de nagy csata volt” – értékelt. Hozzátette: a három évvel ezelőtt elfogadott hétéves EU-s költségvetésnek még a felénél sincsenek, de „most jönnek a brüsszeli pénznyelők”, és azt mondják, hogy „adjunk még 100 milliárd eurót, a tagállamok ezt dobják össze”.

Közölte, két nagy kiadási tételre hivatkoznak: adjanak még több pénzt Ukrajnának és a migráció kezelésére.

Ennek egy része a külső határ védelmére menne, „amiről még lehetne is beszélni”, a másik fele viszont arra, hogy a bejutott migránsokat hogyan osztják szét egymás között, hogyan hoznak létre migránstáborokat, hogyan folytatják új pénzzel azt az elhibázott politikát, amelynek a következményeit Brüsszelben és más európai nagyvárosokban hétről hétre lehet látni – fejtette ki.

Hangsúlyozta: a migránsokkal együtt behozták a terrort, a bűnözést és azokat a konfliktusokat, amelyek Európán kívül, innen több ezer kilométerre vannak jelen. Kifejtette: ezek a konfliktusok ma itt vannak az európai nagyvárosok utcáin. Ennek a jelentőségét a magyarok talán kevésbé érzik, „mert nálunk ilyen nincsen”, hiszen „amikor erősnek kellett lenni, akkor erősek voltunk és nem engedtük be a migránsokat” – mondta.

Kiemelte: de aki beengedte őket, már együtt él olyan konfliktusokkal, amelyek nem ide valók, hanem úgy jöttek messziről, mert „a bajt hozták ide, ahelyett, hogy a segítséget vitték volna oda”, pedig pont fordítva kellene.

Megjegyezte: a két nagy tétel mellett a bürokraták azt is mondták, hogy jó lenne, ha egy kis tartalékot is képeznének, és még egy kis béremelést is „úgy oldalról azért belekanyarítottak ebbe a javaslatba”.

Az ukrajnai háború uniós pénzügyi támogatásáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott, azt „Magyarország se nem bírja, se nem akarja bírni”, abban biztos, mert semmilyen indokát nem látja, hogy magyar adófizetői pénzt küldjünk a szomszédos államba, hacsak nem humanitárius segítségről van szó.

Hangsúlyozta: a pénz elköltése előtt világosan meg kell határozni a célt, ehhez kell forrásokat rendelni.

A kormányfő emlékeztetett: az ukrajnai háború kitörésekor az EU terve az volt, hogy Ukrajna „kezdjen egy honvédő háborút”, és adják ők a vérüket, az unió pedig a pénzt és a katonai eszközöket ehhez, mert reális esély van arra, hogy győznek a fronton. Amíg ez egy reális forgatókönyv, addig lehet beszélni arról, hogy pénzt adjunk ennek a stratégiai célnak az elérésére.

De ma már mindenki tudja, csak nem meri kimondani, hogy ez a stratégia megbukott – fogalmazott a miniszterelnök, kijelentve, „világos, hogy az ukránok a fronton nem fognak nyerni, az oroszok a fronton nem fognak veszíteni és szó sincs arról, hogy az orosz elnök megbukna”.

Ilyenkor azt kell mondani: az A terv megbukott, most csináljunk egy B tervet; ha van B terv, akkor beszéljünk arról, hogy az mibe kerül, és ezt a terhet hogyan osztjuk szét egymás között. Nem lehet fordítva – jelentette ki.

(MTI)