Tömegverekedés tört ki a Tolerancia Múzeumánál Los Angelesben – olvasom a napi híreket böngészve a szalagcímek között és az jut az eszembe, hogy ez a cím sajnos maradéktalanul jellemzi korunkat. Pontosabban inkább azt a jelenséget, amikor egy erőszakos csoport a tolerancia jegyében, elfogadást követelve, erőszakosan lép fel a másként gondolkodókkal szemben.
A más szemében a szálkát, a sajátomban a gerendát szellemében egyre több olyan megnyilvánulás tapasztalható, amikor erőszakkal kényszerítenének bennünket szelíd türelemre, elnéző belátásra, mert ez így természetes. Legyünk elnézők, szelíden elfogadók és befogadók a határainkat erőszakosan ostromló, rendőrökre támadó migránsokkal szemben.
Legyünk elnézőek a más kultúrát és vallást képviselő betolakodókkal, akik nem beilleszkedni akarnak, hanem a saját képükre kívánják formálni országainkat, akik gyermekeket, nőket és időseket erőszakolnak, akik terrorcselekményeket követnek el.
Legyünk elfogadóak az egyre szaporodó LMBTQ és ki tudja miféle közösségekkel, akik –tisztelet a kivételnek – nem békében megférni akarnak, hanem erőszakosan, félmeztelen utcai vonaglással tolják nemcsak a felnőttek hanem a gyerekek képébe is a másságukat. Legyünk toleránsak a transznemű, illetve önmagukat herékkel és méh nélkül is egyszeriben büszke nőnek érző, s korábban a férfiak között esélytelen behemót sportolókkal, akik könnyedén verik a női mezőnyt, a maguknak másságuk okán erőszakosan kitüntetett bánásmódot követelőkkel.
Legyünk elnézőek és elfogadóak az egyre erőszakosabbá váló uniós nyomással szemben, melynek korrupt és józan ítélőképességüket vesztett balliberális képviselői értékeink, történelmünk, hagyományaink feladását, múltunk megtagadását, idegen kultúrák és számunkra elfogadhatatlan eszmék el- és befogadását követelik tőlünk, ellentmondást nem tűrve és szankciókkal fenyegetőzve, ismét csak a tolerancia jegyében.
Napjainkra tehát általános jelenséggé vált, hogy a tolerancia hirdetői, követelői egészen addig toleránsak, míg olyanokkal nem kerülnek szembe, akik másként gondolkodnak a dolgokról.
Amint azonban ellenállásba ütköznek, a szelíd türelem megtestesítői egyszeriben fúriává, agresszív inkvizítorokká válnak, akik minimum kirekesztenék, a legtöbb esetben azonban erőszakos eszközökkel kényszerítenék rá elveiket, nézeteiket az azokat nem osztókra. Természetesen szigorúan a tolerancia, a békés elfogadás jegyében…
Ennek ismeretében sajnos a tömegverekedés és a tolerancia már nem is tűnik annyira ellentmondásos dolognak, remekül megférnek egymás mellett nemcsak a szalagcímben, hanem a való életben is.
(NZS/Felvidék.ma)