Megjelent Fóthy János új könyve: Öt év Afrikában, állatorvos voltam Algériában címmel.
A könyvet a Vámbéry Irodalmi Kávéházban mutatta be a múlt héten Kovács László történész, a szerző jelenlétében. Fülszöveget „Ajánló gondolatok címmel” Salamon Ferenc kézdivásárhelyi magyar-történelem szakos tanár írta, amelyet az alábbiakban közlünk:
BEVEZETŐ GONDOLATOK
Nem hittem a szememnek, amikor elolvastam dr. Fóthy János barátom villanypostán küldött levelét, melyben arra kért fel, hogy írjak fülszöveget készülő, új könyvéhez, az Öt év Afrikában, címűhöz. Számomra óriási megtiszteltetés e kérelem, már csak azért is, mert mindketten a történelmi Magyarország egy-egy elszakított területén élünk: a Felvidéken, illetve a Székelyföldön. Így fonódnak össze az emberi lelkek/sorsok, minden önkény ellenére! Nemzettársam – öt év kivételével – ősei földjén vívta meg az Élet nagy csatáit, s mindvégig megmaradt embernek, meg magyarnak!
„Öt év Afrikában” (a könyv alcíme: Egy állatorvos Algériában), oly módon, hogy a fél lába mindig otthon volt Oroszkán, ahol bölcsőjét páratlan szeretettel, s annál nagyobb nehézségek közepette ringatták. Még akkor sem tántorgott ki hazájából, amikor erre konkrét „ösztökélést” kapott a hivatalosságoktól, egyik hazatérő útja alkalmával. Érthető: a „genius loci” nálunk, és a gyönyörű Felvidéken nem puszta szólam…
A kéziratot megdöbbenéssel olvastam még az elmúlt esztendő fergeteg havában. Első, fergeteges döbbenetem az volt, hogy milyen mesterkézzel kezeli anyanyelvünk minden kifejezésbeli árnyalatát: hivatásos tollforgatók is bizton megirigyelhetnék mondatalkotását, gazdag, utolérhetetlen szókincsét. Csak ámulok most is azon, hogy leírásai minő földrajzi, történelmi, nyelvészeti, művelődéstörténeti és politikai ismerethalmazt tartalmaznak. A Kárpát-medencében élő ember számára egy teljesen ismeretlen világot tár fel, jelenít meg, mutat be, bár minduntalan jelzi azt, hogyan valósul meg minden, az általa megjelenített valóságdarab szűkebb pátriánkbam: a kézfogás nálunk is megpecsételt szerződést jelent. A szakmai dolgokat is olvasmányosan veti papírra, olvasás közben szinte érezzük: mi is részesei vagyunk munkás kitartásának, töretlen hitének, s a szerzővel együtt ismerkedünk meg egy ókori civilizáció minden apróságával. Olvasás közben izgulunk sikeréért – mintha ott lennénk vele -, s a halál közelségében, árnyékában, melyben nem egyszer volt része -, megkönnyebbülten szusszanunk fel, amikor kievickélt a borzalmakból, csavaros eszű (már-már: székelyes!), észjárásának köszönhetően!
Fentiekért a Nagyérdemű Olvasó figyelmébe ajánlom e páratlan becsű munkát.
Terjedelme 336 oldal + 40 oldal szines képmelléklettel.
A könyv iránt érdeklődők a szerzőt kereshetik a fothyjanos@zoznam.sk címen.
Felvidék.ma
