Számos felvidéki településen megemlékeztek augusztus 20-ról. A nagyobb rendezvények mellett több helyszínről: Pozsonyból, Rétéről, Perbetéről, Komáromból, Királyfiakarcsáról, Naszvadról, Nánáról, Ógyalláról, Zselízről, Nagykaposról is kaptunk tudósítást.
Ünnepi szentmise Pozsonyban
A pozsonyi magyar katolikus hívek is megemlékeztek a pozsonyi Ferences rendiek templomában augusztus 19-én. Az ünnepet méltó módon tartották meg. A templomot megtöltő hívek lelkes éneke, az ünnepi celebráns Dr. Józsa Attila felemelő, és igen értékes prédikációja semmi kétséget sem hagyott afelől, hogy a főváros Pozsony sem maradt ki az ünneplők sorából. A szép ünneplés megszervezéséért köszönet és hála Kubovics Konrád atyának, és a szentmisén velük együtt celebráló Németh Rezső atyának is – számolt be olvasónk Bercz Amália.
Rétei megemlékezés
Rétén a Szent István tiszteletére felszentelt katolikus templomban emlékeztek meg államalapító királyunkról augusztus 20-án. Az ünnepség Bodnár Beáta zenés előadásával kezdődött, aki az összetartozásról énekelt.
A program egy rövid összeállítással folytatódott első királyunk munkásságáról. Gyurcsi Erzsébet és a rétei fiatalok előadásából az ünneplők megismerhették szent királyunk életét, valamint egy legendát is felelevenítettek életéből. Majd szentmisével emlékeztek meg Istvánról, Isten áldását kérve a magyarságra.
A szent mise után Gujber László, Pozsony megyei önkormányzati képviselő tartott ünnepi beszédet, aki elmondta: „Nyilván mindenki ismeri szent István király életét, hallottak már törvényeiről, Intelmeiről fia, szent Imre herceg számára. Nagy részünk idézni is tud az intelmekből, ha mást nem is, de egy rövid mondatot mindenképp: „Az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő” – szoktuk felhozni érvként, ha netalán valakinek nem válik ínyére, hogy nem a többségi nemzethez tartozunk. De mivel az intelmek nemcsak ebből az egy mondatból állnak, ezért én egy másik részt szeretnék belőle kiemelni. A 10 fejezetből álló intelmek 8. részében István ezt írja fiának: „A legnagyobb királyi ékesség, az én tudásom szerint, a királyelődök után járni, a szülőket utánozni. Aki ugyanis megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel.”
Szent István az ősök, a szülők tiszteletére és szeretetére tanította a fiát. Ezt az intelmet ma valahogy így fogalmaznánk meg: aki hűtlen az ősei kultúrájához, nyelvéhez, könnyen elidegenül Istenétől is. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 10 év alatt több, mint ötvenezer fővel csökkent a magyarok száma, és ha megnézzük a magyarság növekvő átlagéletkorát az utóbbi évtizedekben, ez a folyamat nemcsak leállni, de lassulni sem fog.
És ha a templomainkban körülnézünk, ugyanezt látjuk: a vasárnapi miséken nagyrészt csupán nyugdíjas nénikkel találkozunk. Milyen gyakran láthatjuk, hogy a nagymama az unokáival szlovákul beszél, mert azok már nem értenek magyarul, milyen gyakori, hogy az unoka elviszi a nagymamát templomba autóval, de ő már nem megy be a misére. „Aki (…) megveti, amit megszabtak atyai elődei, az isteni törvényekre sem ügyel.” Ez a mondat körülbelül ezer éve íródott, és még mindig mennyire aktuális!”
Az ünnepséget Szitka Mária énekével zárták a szervezők, majd az eső miatt, templom falán lévő Szent István emlékmű helyett, a templomban koszorúztak a megemlékezők. A szervezők nevében Gyurcsi Erzsébet kiemelte, így is István királyt koszorúzzák meg az ünneplők, hiszen a templomban István király látható az oltáron. A megemlékezés nemzeti imánk eléneklésével vért véget. (NT)
Az ünnepség képriportja ITT>>> tekinthető meg.
Ünnepi megemlékezés Perbetén
Augusztus 20-án Perbetén Petheő Attila mondott ünnepi beszédet. Az MKP komáromi járási elnöke kiemelte: kevés nemzetnek adatik meg, hogy keresztény értékek szerint 1000 éves államalapításáról emlékezzen, még kevesebben vannak olyanok, akiknek nem kell bizonygatniuk történelmüket, nem kell hősöket kreálniuk vagy lopniuk felebarátaiktól. „Nekünk sosem kellett országot, személyiségeket vagy címereket kölcsönöznünk, mert nekünk van országunk, hőseink és címerünk is” – fogalmazott.
Hozzátette: a mai nap az újkenyér ünnepe is egyben, amely ízével, formájával vidékeket, népeket és országokat jellemez és a változás üzenetét hordozza magában. „Aki a kenyeret szeli, az adja a biztonság érzését mindnyájunk számára, azt az érzést, amit a megszokott ízek, a szülő simogatása, az iskolánk illata ad” – mondta.
Petheő Attila beszédében a felvidéki magyarság jelenére is reagált. Úgy véli: veszélybe került minden, amiért az elmúlt évtizedekben keményen megdolgoztak eleink. „A politikum elvette a munkahelyeinket, elpusztította a mezőgazdaságban a családi gazdaságainkat, csökkentette a kulturális támogatásokat, most pedig az iskoláinkat akarja kiéheztetni. Mikor, ha nem most jött el a pártok felett álló összefogásnak az ideje magyar iskoláink érdekében” – mutatott rá.
A politikus szoros együttműködésre, közös fellépésre és cselekvési tervek kidolgozásának szükségességére hívta fel a figyelmet. „Szent István több mint ezer esztendeje rájött, hogy cselekedni kell. Ő is látta, hogy a közösség ügyeinek intézésével megbízottak egy ideje már csak tettek helyett szónokolnak. Nekünk a jelenben kell magyar iskoláinkért tennünk. Ha tehetné, ma, ebben az ügyben Koppány és István is összefogna. Mi csupán azt kérhetjük innen, hogy figyeljünk, és ha kell cselekedjünk közösen” – jegyezte meg. (LM)
Komáromi megemlékezés a Szent István szobornál
A komáromi megemlékezés a Szent András templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, ahol Fazekas László református püspök és Elek László katolikus esperes hirdetett igét. Fazekas elmondta: örvendetesnek tartja, hogy a Felvidéken és szerte a Kárpát-medencében az augusztus 20-i ünnepségek egyre több helyen Isten házában kezdődnek el. Hangsúlyozta: ezen a napon nem csupán egy királyra emlékezünk, hanem Isten ember iránti kegyelmére is. A püspök úgy véli: akkor leszünk István örökösei, ha nemcsak egy szobor előtt hajtunk fejet, hanem Isten akarata előtt is. „Fél szívvel ünnepel, aki csak a királyra tekint, de nem borul le az előtt, aki őt azzá tette” – fogalmazott.
Elek László prédikációjában Szent István bölcs előrelátását emelte ki, amelyre a mai kor emberének is szüksége van, hogy tudja, kire építse jövőjét. Szent István példaképként áll előttünk, ha az ő nyomdokaiban járunk, valóban élni, gyarapodni és boldogulni fog nemzetünk – mondta.
Az ünnepség a Lúdpiac téri Szent István szobornál folytatódott, ahol Keszegh Margit, a Jókai Mór Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Majd az újkenyér megáldása és megszentelése után Tőkéczki László mondta el ünnepi beszédét. A történész megjegyezte: augusztus 20-án a szlovákoknak is ünnepelniük kellene, hiszen a magyar államiság nélkül nem lenne szlovák nemzet sem. Rámutatott: István király, aki máig élő, ezer évre szóló alapokat tudott lefektetni a Kárpát-medencében, összefog és nem egymás ellen fordít. „Amíg 1918-ig István király országa fennállt, abban az országban senkit el nem űztek a nyelve, a foglalkozása, a vallása miatt, senkitől nem vették el a vagyonát, a tulajdonát, mert abban az országban örökérvényű értékrenden alapult a világ” – fogalmazott. Végül hozzátette: István király megteremtette a mai magyaroknak is azt a lehetőséget, hogy így tudjanak saját maguknak, szomszédaiknak és az egész világnak szolgálni.
Az ünnepségen közreműködött a Stirber Lajos vezette Gaudium vegyeskar, valamint Szvrcsek Anita színművész. (LM)
Az ünnepség képriportja ITT>>> tekinthető meg.
Ekeli megemlékezés
A Csemadok, a MKP és a Via Nova ICS Helyi Alapszervezetei, az Ekelért Jótékonysági Alap szervezésében augusztus 18-án, vasárnap került sor a Szent István – napi megemlékezésre. Az ünnepség 9.30 órai szentmisével egybekötött kenyérszenteléssel vette kezdetét a helyi Szent Ágoston
Római Katolikus Templomban. A programsorozat a Nappali Bár kerthelységében folytatódott 15:00 órától, a megjelenteket Vass Laura, a Csemadok Helyi Alapszervezetének elöke köszöntötte. Az érdeklődők először az Üzenetek a múltból – című Arany A. László egyedülálló fotóiból készült kiállítását tekinthették meg. A fotók a fasiszta szlovák államban rekedt zoboralji magyarok mindennapjait mutatják be az 1940-es évek első harmadában. A kiállítást a Fórum Intézet munkatársa Nagy Myrtil kurátor, néprajzkutató nyitotta meg és mutatta be.
Ezután könyvbemutató következett: A hely nevei, a nyelv helyei – egy könyv az ekeli vasútállomásról, a vasúti kétnyelvűségről és a kisebbségi nyelvi jogok (cseh)szlovákiai történetéről. A könyvet a szerkesztő Orosz Örs mutatta be (Fórum Intézet, Somorja).Késő délután Tkács Teréz vezetésével lépet színpadra a Gímesi Villő Hagyományőrző csoport nagy sikert aratva Gímesi lakodalmas című előadásukkal, ráadásként a csoport színjátszó köre frappáns humoros jelenetein mulathatot a nagyérdemű.
A megvendégelés után a rendezvényt a Révkomáromi Tolma Baranta bemutatója követte, a bemutató után a gyermekek és felnőttek egyaránt kipróbálhatták az ősi magyar fegyverforgatást. Az esti órákban két helyi ifjú zenész Filkó Ottó és Kulcsár Péter gitáron kísért magyar slágerekkel szórakoztatta az ünneplő közönséget. Az estébe nyúló rendezvény tábortűz melletti beszélgetéssel, énekléssel és a szalonna sütögetéssel ért véget. (TA)
Ünnepi megemlékezés Királyfiakarcsán
Méltó módon – szabadtéri szentmisével és műsorral – emlékezett meg a Petőfi Baráti Társulás államalapító királyunkra Királyfiakarcsán.
Az egyik legsikeresebb hazai magyar civil szervezet augusztus tizennyolcadikai rendezvénye ékesen bizonyította, hogy az Erdős Péter vezette társulás továbbra is felelősségteljesen szolgálja a magyarságot: államalapító királyunk emléke előtt méltó módon tisztelgett a királyfiakarcsai Cserkészligetben.
A mára már szinte kis csallóközi művelődési góccá vált parkba érkezve gyönyörködhettünk az idén felépített székházban, és persze, a régebbi szép szabadtéri színházban, a felvidéki „székely kapu”-ban, és a többi önerőből és példás összefogásból született műtárgyban is.
Az árnyas fáknak köszönhetően a hőség is elviselhető volt, így a száz-százötven főnyi közönség zavartalanul követhette a két részből álló műsorfolyamot. Először a szentmise áhítata teremtett bensőséges hangulatot – azt Bozai Krisztián és Mede Károly balonyi, illetve helyi plébános celebrálta, közreműködött a dunaszerdahelyi Szent György kórus.
A mise után Batta György író szólt Esterházy János vértanúnk lelki habitusáról, hangsúlyozva, hogy a zoboralji születésű mártír gróf már ifjan tudatosította Mátyás király örökbecsű intelmét: „Isten szolgálatára bármilyen idő alkalmas, s amit a magyar haza javára tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata.”
Az ünnepség díszvendége Halzl József,a Rákóczi Szövetség elnöke volt, akinek a Társulás nevében Szerencsés Magdolna köszönte meg csaknem negyedszázados, a felvidéki magyarság javára végzett munkáját.
Az elnök úr a Rákóczi Szövetség új, a határon túli magyar fiatalokat támogató rendezvényeiról szólt és idézett II. Rákóczi Ferenc gondolataiból. A Petőfi Baráti Társulás e szép ünnepség keretében választotta örökös, tiszteletbeli tagjává Csicsói Nagy Géza fafaragót, a Magyar Kultúra Lovagját, a Csallóköz egyik legmélyebben érző magyarját, a Magyarnak lenni csicsói emlékpark, számos kopjafa és faragott szobor készítőjét, Kárpátmedencei fafaragó mesterek alkotótáborainak szervezőjét.( Az új örökös, tiszteletbeli tagnak a Cserkészligetben is van két alkotása.)
A műsort Ritter Éva költeményekből és énekekből összeállított bemutatója zárta. Az idei királyfiakarcsai Szent István ünnepen megáldották az új kenyeret és felszentelték a székházat. Az eseményen részt vett a budapesti Rieger Tibor, a mai magyar szobrászművészet egyik kiemelkedő képviselője, aki gyermekkora egy részét Királyfiakarcsán töltötte. Megjelentek a Szent György Nemzetközi Lovagrend tagjai és tiszteletét tette Jana Gáňovičová helyi, illetve Gódány László egyházkarcsai polgármester. (PL)
Szent István napi ünnepség Ógyallán és Bagotán
Ógyallán a Szent István nap az idén is két helyszínen zajlott, a Konkoly-Thege téren, és Bagotán. A szervezők nagy örömére, mindkét helyszínen szép számban összejöttek az emberek. Varga Panni nagyon szépen előadott Ady verssel nyitotta meg az ünnepséget, majd a helyi MKP elnökasszonya, Keszeg Gabriella mondta el az ünneppel kapcsolatos gondolatait.
Zemkó Margit polgármesterasszony ünnepi beszéde után koszorúkat helyeztek el a kopjafa talapzatánál, amely mellett őrt álltak vitéz nemzetes uraik és fiatal lovasok.
Népviseletbe öltözött fiatalok hintón szállították a felszalagozott kenyeret Bagotára, a kenyérszentelés helyszínére.
Az ógyallai népdalkörösök a szőnyi citerásokkal és az ímelyi népdalosokkal együtt a gyönyörűen feldíszített lovaskocsira szálltak és énekszóval kísérték az új kenyeret az egész városon keresztül.
Mire Bagotára értek, a kemencében már sült a langalló, várt a vendégeket a szilváslepény és a különböző töltelékekkel megtöltött 700 palacsinta, illatozott a kétféle gulyás, amelyet mind a helyi Csemadok tagjai és családtagjai készítettek. Ezen kívül lehetett kapni sült húsokat, frissítőt.
A gyerekek birtokukba vették a kézműves sátrakat, csomóztak, festettek, nyirkáltak, nagyon jól elszórakoztak. Karikatúra Angie is működésbe lépett, szebbnél szebb dolgokat alkotott. A hetényi Luca bolt eredeti népies tárgyakkal, népviseleti ruhákkal volt jelen.
Négy órakor elkezdődött a Fekete Sólyom íjász- és jurtabemutatója, amelyet a nézők nagy érdeklődéssel követtek.
A forrón tűző napocska elől a sátor alá bújtak, ahol a szőnyi citerások és az ógyallai Őszirózsa népdalkör közös produkciót adott elő. Majd Borsicky Adrián és Radosicky Csaba felolvasták A magyar nemzet hét parancsolatát, Horváth Kitti pedig a Hontalanság hitvallását adta – elő nagyon meggyőzően. Pasztorek Cynthia, csodaszép dalokkal szórakoztatta a közönséget. Az ímelyi Búzavirág népdalkör harmonikával kísért előadása zárta a kultúrműsort.
Az ökumenikus istentisztelet előtt kétnyelvű ünnepi beszédet mondott Ógyalla polgármesterasszonya, Zemkó Margit. Az istentiszteletet Erdélyi Flegel Tímea, református lelkész kezdte, Mária Popičová, evangélikus lelkésznő folytatta, s Szalay Gyula, katolikus esperes-plébános meggyőző prédikációval fejezte be. A megszentelt kenyeret szétosztották a megjelentek között.
A Borostyán együttes koncertjével zárult ez a felejthetetlenül szép ünnepi délután – számolt be a Felvidék.ma-nak Radosicky Györgyi.
Az ünnepségen készült fényképek Képgalériánkban ITT>>> tekinthetők meg.
Szent István-nap Naszvadon
Naszvadon a Szent István ünnepség augusztus 17-én a kultúrház mögött felállított szabadtéri színpadon zajlott. A megemlékezést a Csemadok helyi alapszervezete és Naszvadiak Polgári Egyesület szervezte.
Az ünnepi műsorban az alapiskola tanulóinak operett összeállitása és népi lakodalasa után Kis Richárd verset mondott, Bánházi Dóra énekelt. A naszvadi Nagy Csaba és Krisztina tetvérpáros, valamint Paluska Dániel ismert dalokkal szórakoztatta a közönséget.
Ünnepi beszédet Fráter Olivér, a budapesti Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese mondta, aki úgy fogalmazott: „Tudnotok kell, hogy amíg áll templomotok, Szent István rendelése szerint nemcsak minden tízedik faluban, hanem itt is fontos, hogy iskoláitok is álljanak és éljenek. Amíg itt helyben érhetik el gyermekeitek az alapoktatást, addig minden áron őrizzétek is azt meg! Ebben mi is ott állunk mellettetek, mert a magyar jövőnk záloga az iskola és az anyanyelvi oktatás! Aki anyanyelvén kiteljesedik mindenben sikeres lehet: beleértve a szomszédos nyelvek és kultúrák megismerését is.”
Az új kenyeret a falu polgármestere Haris József szegte meg, aki elmondta, hogy a naszvadiaknak mindig sajátjuk volt az új kenyér és mindig tettek érte, hogy az ott legyen az asztalon. A rendezvényen köszöntötték Petheő Attilát a Csemadok járási elnökét.
A háromszáz főre duzzadt nézősereg sötétedés után a több naszvadi szereplővel büszkélkedő Érsekújvári Rockszinpad előadásában megtekintette a „Grease” című musicalt. (AP)
Szent István ünnepe Nánán
Párkány környékén sajnos kevés helyen emlékeznek meg első magyar királyunk ünnepéről. Talán a templomokban inkább, már ahol magyar pap van a plébánián. Nánán 1991 óta évente tartanak megemlékezést, s az utolsó három évben a Szent Vendel katolikus templomban szervezte a Csemadok Alapszervezete és a Szülőföldért Polgári Társulás. Tavaly itt a templom előtt ezen az ünnepen Ősi Magyar Kaput avattak, ennek felszentelése az ez évi ünnepségen volt. Burián László esperes megáldotta a csodaszép faragott kaput, majd a templomban az új kenyér áldására is sor került.
Az ünnepi beszédet Pálmai József esztergomi tanár tartotta, kihangsúlyozva a magyarság megmaradásának zálogát, melybe a gyerekek magyar iskolába járatása az egyik legfontosabb szempont. Majd részleteket olvasott fel István király intelmeiből.
Közreműködtek: a nánai nyugdíjas éneklő csoport, a Morvai testvérek Barbara és Viktória. Az ünnep keretében felköszöntötték Burián Atyát 91. születésnapja alkalmából. Itt is megjegyezzük, s szívből gratulálunk Burián Lászlónak, aki augusztus 19-én, Budapesten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi minisztertől Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott.
Nánán a megemlékezés egy igen szép orgonahangversennyel ért véget. Közreműködött Rózsár Brigitta esztergomi orgonaművész. Műsorában Bach, Liszt, Floor Peter művek hangzottak el.
Az ünnepségen jelen volt: Szigeti László, az MKP Országos Tanácsának elnöke és Farkas Iván, az MKP alelnöke, Dr. Popély Gyula történész, valamint esztergomi és párkányi vendégek is. A programot egy héten keresztül közvetíti közel 50 km-es körzetben az esztergomi Körzeti Televízió (KTV) Bihari Antal tulajdonos jóvoltából. (Dániel E.)
Az ünnepségen készült fényképek megtekinthetők Képgalériánkban ITT>>>.
Az államalapításra emlékeztek Zselízen
A már klasszikus március 15-i megemlékezéseken túl a több nemzeti ünnep megtartása is kezd egyre inkább meghonosodni Felvidéken. Így augusztus 20-a is, ami a magyarság elsőszámú ünnepének tekinthető, hisz több mint ezer éves államiságunk fennállását ünnepeljük ezen a napon. Sokáig ez az ünnepnap csak az anyaországra korlátozódott, de egyre több külhoni településen érzik szükségét, hogy helyi közegben is megemlékezzenek eme jeles eseményről. Így gondolják ezt Zselízen is, ahol már harmadik alkalommal tartották meg Szent István napját a helyi Magyar Házban.
Melczer Gábor ünnepi köszöntőjében elmondta, hogy az esemény különlegessége abban rejlik náluk, hogy minden éven más formában valósul meg az ünnepély. Hiszen első alkalommal egy szórakoztató, könnyűzenei programdús rendezvény volt, addig tavaly a munka jegyében, szűk körben telt az ünnep, idén pedig a komoly meghittségre helyezték a hangsúlyt. A borongós keddi napon történelmi székfoglalót tartott Csonka Ákos, történelemtanár, aki Szent István döntéseinek bölcsességét emelte ki, párhuzamba állítva a mai politikusok gyakori felelősségével. Beszéde ITT>>> olvasható.
Míg Csenger Tibor, az est házigazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy a felelősség nem csak a politikusainkra, de mindannyiunk magatartására vonatkozik. Hiszen rajtunk áll, hogy magyarságunkat hogyan éljük meg mindennapjainkban. Ezután ünnepélyes áhítat keretén belül Révész Tibor, református lelkész megáldotta az új kenyeret, valamint csatlakozván a cserkész kezdeményezéshez, Zselízen is meggyújtották a Magyar Szolidaritás Tüzét. Ez a szimbolikus gesztus az egész földkerekségen, a Kárpát-medencétől kezdve, Kazahsztánon át Honoluluig, Narviktól, Rio de Janeiróig, Washingtontól Melbourne-ig, szinte az összes helyen hol magyarok élnek kisebb-nagyobb formában megvalósult. Ezzel is kifejezvén a magyar nemzet egységét és összetartását. (tsák)
Megemlékezés Nagykaposon
A Nagykaposi Csemadok Alapszervezet rendezésében ünnepi műsorral és koszorúzással emlékeztek meg a magyar államalapítás évfordulójáról a városi Szent István szobornál. A vasárnap, augusztus 18-án megtartott rendezvényen Mihók Gábor, a Nagykaposi Csemadok Alapszervezet elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Demjénné Kovács Erna, nyugalmazott nagykaposi tanár, helytörténész ünnepi beszéde következett. Őt követően a történelmi egyházak képviselői mondtak imát, majd közreműködött az Erdélyi János Vegyeskar ünnepi műsorral. Az esemény a hagyomány szerint Szent István király szobrának megkoszorúzásával ért véget. (VT)
A megemlékezés képriportja ITT>>> tekinthető meg.
A kassai kitüntetésekről, a kassai-, királyhelmeci-, borsi-, jókai– valamint a somorjai, makranci, ekeli, búcsi és ipolysági megemlékezésekről külön cikkben számoltunk be.
A Szent István-napja alkalmából rendezett ünnepségek jegyzéke ITT>>> olvasható.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”41222,41219,41196,41168,41103,41243,41248,41311″}
