A kommunizmus, a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire épített – jelentette ki a Terror Háza Múzeum és a Kommunizmuskutató Intézet főigazgatója a Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás nevét viselő videópályázat ünnepélyes díjátadóján hétfőn Budapesten.
Schmidt Mária a Terror Háza Múzeumban tartott eseményen arról beszélt, nem ért egyet azzal, hogy a mai fiatalokban nincs ambíció, közönyösek, nincs bennük érdeklődés a múlt iránt, hiszen ez a pályázat – amelyre több mint 30 fiatal „mozgatta meg agysejtjeit”, készített kreatív és tanulságos videókat – is bizonyíték arra, hogy a maiak is tudni akarják, honnan jöttek, merre tartanak, van bennük tehetség és ambíció.
A Nagy bűntetthez nagy eszme kell! című időszaki kiállítás neve mögött nemcsak egy jó szlogen, egy poén rejtőzik, hanem nagyon súlyos tartalom is – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kommunizmus mint eszme nem csupán egy politikai projekt, annál sokkal több.
A kommunizmus a politikai eszmén kívül kulturális, nyelvi és társadalomszervezeti elveket is megvalósított és egy szerteágazó intézményrendszert is kiépített, hiszen tisztában voltak vele: mindezekre szükségük van ahhoz, hogy elképzeléseiket széles körben és hosszú távon is működtetni tudják – hangoztatta.
Azon túl, hogy a kommunista eszme az emberek legaljasabb ösztöneire – a többi között az irigységre, az önzésre és a gyűlöletre – épült, ezt még fel is erősítette.
Ez a kommunizmus legfőbb bűne amellett, hogy százmilliók halálát, megnyomorítását és szenvedését okozta, valamint az emberek gondolkodását is megmérgezte – jelentette ki.
A főigazgató komoly problémának nevezte, hogy amikor a kommunizmusról beszélünk, akkor nemcsak a múltra, hanem a jelenre is kell gondolni, hiszen sok fiatal gondolkodását ma is megmérgezi a kommunizmus eszméje, különösen Nyugaton.
Számunkra reményt ad, hogy a videópályázatok készítői felismerték a kommunista eszmerendszer lényegét – fogalmazott.
A szakítás a kommunizmussal nemcsak azt jelenti, hogy egy más, demokratikus társadalmat építünk fel, hanem azt is, hogy visszahelyeztük a magyar és az európai kultúrát azokhoz a keresztény gyökerekhez, amelyek erőt adtak, és a gyűlölet helyett a szeretethez tértünk vissza – mondta a főigazgató.
Mindenki munkáját megköszönte, külön kiemelve Fekete Rajmundot, akinek az ötlete volt a pályázat, és aki az egész programot a szívén viselte.
Schmidt Mária örömét fejezte ki, amiért együtt mutathatják be, milyen károkat és szenvedést okozott a kommunizmus. Arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába volt nagy eszme, emlékezetünkben mára csak a gonosz tettek maradtak meg.
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója örömét fejezte ki a pályázat létrejöttéért, és amiért ennyi fiatal vett rajta részt.
Azt mondta: a Terror Háza Múzeum, a XX. Század Intézet és a Kommunizmuskutató Intézet számára egyaránt fontos, hogy a mai fiatalok pontosan tudják, szüleik, nagyszüleik, dédszüleik min mentek keresztül, és megértsék, hogy a szabadságot nem adták ingyen, hogy voltak olyan pusztító eszmék a múlt században, amelyek egy hamis ígéret reményében képesek voltak mindent feláldozni, ahol milliók halála csupán „unalmas statisztikának” minősült.
A pályázatra készített videók bemutatták a kommunizmus valódi arcát, illetve azt, hogy a kommunizmus megdöntésében milyen szerepük volt azon hétköznapi hősöknek, akiknek bátorsága azt példázza, hogy a gonosznak ellenállni kötelesség. A diákoknak sikerült lerántania a kommunizmusról a leplet és bemutatni álszent, torz, ronda és eleven valóját – fogalmazott.
Bejelentette, hogy a beérkezett pályaművek készítői közül nemcsak az első hármat díjazzák, hanem minden pályázó kap ajándékot, könyvcsomagot, és egy különdíjat is kiosztanak, melynek nyertese az egész osztályát elviheti a Terror Háza Múzeumba.
Az ünnepségen elhangzott: a pályázat arra ösztönözte a diákokat, hogy videóban mondják el a kommunizmus bűneit,
meséljék el a tettesek, vagy éppen az ellenálló hősök történetét, ehhez pedig a tavaly szeptemberben nyílt, egyszerre merész, groteszk és görbe tükröt tartó tárlat adta a diákok számára az ihletet.
A pályázók műfaji megkötés nélkül, legfeljebb egyperces videóikkal vállalkozhattak a megmérettetésre. A felvételek szerte az országból: Budapest, Dunavecse, Érd, Hajdúnánás, Inárcs, Máza, Nagykanizsa, Rákóczifalva, Sopron, Székesfehérvár, Vecsés és Veresegyház középiskoláiból érkeztek.
A diákok országosan ismert és saját, helyi településeikhez kötődő személyeket és történeteket is témául választottak – áll az esemény mellé kiadott háttéranyagban.
A kitüntetéseket Schmidt Mária és Fekete Rajmund mellett Géczi Szilvia, a Terror Háza Múzeum kommunikációs igazgatója, Sam Havadtoy képzőművész, festő, az időszaki kiállítás műalkotásainak készítője, Botka Endre, a Ferencváros és a magyar labdarúgó-válogatott hátvédje, Egri Péter, a Mystery Gang rockabilly zenekar énekese, Mák Roland kreatív producer, rendező és Szabó László kommunikációs szakember adta át.
Az első díjat Csoma Péter Seungu nyerte el, aki pályamunkájában a kilencéves Li Szüng-bok, „a koreai Mansfeld Péter” történetét mutatta be.
A fiú 1968-ban dél-koreaiként bátran a támadó észak-koreai kommandósok szemébe mondta, hogy gyűlöli a kommunista pártot, amiért kegyetlenül meggyilkolták, így vált a kommunista terror mártírjává. Li Szüng-bok emlékét egy Szöulban állított szobor őrzi.
(mti/Felvidék.ma)
