Sem az Európai Uniótól, sem a világ nagyhatalmaitól nem kap kellő figyelmet az őshonos nemzeti kisebbségek ügye – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó vasárnap Újszentivánon.
A politikus a nemzeti összetartozás napja alkalmából a Csongrád-Csanád vármegyei településen határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével rendezett „magyar-magyar” konferencián azt mondta, az elmúlt napok vitái során egyetlen ellenzéki képviselő sem említette az őshonos nemzeti kisebbségek ügyét, holott több mint 50 millió ember sorsáról van szó Európában.
Fontos, hogy Magyarországnak legyenek javaslatai a nemzetközi intézményeknek – hangsúlyozta a főtanácsadó. A politikus ezek között említette, hogy minden országnak el kell fogadnia, az ott élő őshonos nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, és egyben azt is, hogy a nemzethez tartozás nem feleltethető meg az állampolgárságnak.
A következő fél évben Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ez alkalmat ad arra, hogy ráirányítsák a figyelmet a nemzeti kisebbségek ügyére – közölte a politikus.
A 2010 óta megtett kormányzati lépések a fizikai határok ellenére valóban újraegyesítették a világ magyarságát – mondta Szili Katalin. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy június 9-én olyan európai parlamenti (EP) képviselőket kell választani, akiknek fontos a nemzet, a határon túli közösségek.
Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpoltikájának fejlesztéséért felelős miniszteri különmegbízottja leszögezte: alapvető magyar sorskérdés a megmaradásunk.
A brassói születésű politikus hangsúlyozta, hogy noha a Kárpát-medencei magyarság száma jelentősen csökken, 2010-ben olyan nemzetpolitika indult el, amely megerősíti a magyar közösségeket.
Bocskor Andrea (Fidesz) EP-képviselő előadásában úgy fogalmazott,
Trianon gyűlöletből és bosszúvágyból született diktátum volt, igazságtalan a határon túlra szakadtaknak és a csonka Magyarországon maradottaknak is.
Kárpátaljának jutott a leghányattatottabb sors, az ott élőknek úgy kellett megőrizniük identitásukat, hogy a 20. században öt hatalomváltást vészeltek át. Ennek következtében erős lokális identitástudat, küzdeni és túlélni akarás alakult ki a közösségben – mondta.
Hozzátette: 1991-et, a Szovjetunió széthullását követően az ukránok nagyon gyorsan elfelejtették, mit jelentett a kisebbségi lét, és azokat a módszereket kezdték el alkalmazni, amelyeket korábban a szovjetek. A kárpátaljai magyarság több mint két éve háború árnyékában él, amelynek a közösség áldozata, ennek ellenére működnek az iskolák, kulturális intézmények, civil szervezetek – emelte ki a politikus.
Deli Andor (Fidesz) EP-képviselő úgy fogalmazott, a délszláv háborúk időszakának máig tartó hatása van a vajdasági magyarságra. A közösségnek az igazi fordulatot 2010 hozta meg, amikor a Magyarországon bekövetkezett kormányváltást követően párbeszéd indult a két ország vezetői között. Hozzátette, hogy ebben a vajdasági magyarság – Pásztor Istvánnak köszönhetően – katalizátorszerepet töltött be. A tipikus kisebbségi jogok érvényesítése mellett jelentős változást hozott az anyaország támogatásával indult gazdaságfejlesztési program, amely már a megélhetés biztosítása révén segíti a családok szülőföldön maradását – mondta a politikus.
(MTI)