Az Európai Unióban továbbra is teljes mértékben hiányzik a reális helyzetértékelés és tombol a háborús pszichózis, ami minden jel szerint a következő hónapokban is ki fog tartani – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtóértekezletén, hogy
az ilyen tanácskozásokra hagyományosan a soros elnökséget adó tagállamban kerül sor, azonban most ez egyfajta „óvodás reakcióként” nem így van, aminek célja a magyar békepárti álláspont megregulázása.
Szavai szerint ugyanakkor ez nem fog sikerülni, hazánk ugyanis nem fog szakítani az eddigi politikájával, és továbbra is a mielőbbi ukrajnai béketeremtést fogja támogatni.
Kifejtette, hogy az ülésen ezúttal is az ukrajnai háború volt a fő téma, s most is a „reális helyzetértékelés teljes hiányával és a háborús pszichózis tombolásával” találkozott.
Sérelmezte, hogy a tagországok többsége azon a véleményen volt, hogy a háború területi kiterjesztése nem jár eszkalációs veszéllyel, sőt egyes kollégái azt mondták, hogy a Nyugat által leszállított fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése a béketeremtés egyik eszköze. „És mivel pedig ez olyan mértékben megy szembe a realitással, mint ahogy én most itt ülök, ezért
arra kell következtetnünk, hogy ez az elvakult háborúpárti álláspont és háborúpárti pszichózis a következő hónapokban ki fog tartani itt Brüsszelben”.
Szijjártó Péter tájékoztatása szerint többen sürgették, hogy az Európai Békekeretből további több mint hatmilliárd eurót juttassanak fegyverszállításra, de Magyarország addig nem fog hozzájárulni egyetlen eurócent felszabadításához sem, amíg Ukrajnában a magyar cégeket negatívan diszkriminálják, illetve érvényben vannak a hazánk energiabiztonságát veszélyeztető döntések.
Kiemelte azt is, hogy
az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője próbált nyomást gyakorolni a nyugati fegyverek oroszországi célpontok elleni bevetésének engedélyezése érdekében.
„Magyarország álláspontja egyértelmű (..) Mi nem szállítunk fegyvereket Ukrajnának, nem szállítottunk és nem is fogunk, ugyanis a meggyőződésünk, hogy minél nagyobb mennyiségben van jelen fegyver az ukrajnai háborúban, az annál hosszabban fog tartani” – figyelmeztetett.
A háborúpárti politika konkrét megnyilvánulásának további formájaként említette azt is, hogy erősödik a nyomás az EU ukrán kiképzési missziójának kibővítése és meghosszabbítása érdekében is, amelyben egyébként Magyarország szintén semmilyen formában nem vesz részt.
„Világossá tettük, hogy ha ezen kiképző missziónak akár a területi hatályát, akár a funkcióját ki akarják bővíteni, akkor Magyarország ahhoz nem fog hozzájárulni” – szögezte le. Illetve rendkívül veszélyesnek nevezte azt az ötletet is, amelynek értelmében a katonák kiképzését akár Ukrajnában is folytathatnák, ugyanis ez súlyos eszkalációs kockázatot jelentene.
„Amennyiben az Európai Unió a jelenlegi formájában – tehát ragaszkodva a jelenlegi formához – kívánná meghosszabbítani a mandátumot időben, de semmilyen bővítést nem alkalmazna, akkor Magyarország továbbra is a konstruktív tartózkodás eszközével él, azaz nem gátolja, hogy az Európai Unió tagországai, ha akarnak, folytassanak ilyen tevékenységet az Európai Unió területén, de abban Magyarország nem vesz részt” – összegzett.
A miniszter végül kitért arra is, hogy több résztvevő ismét felvetette a szankciók szigorításának témáját, ráadásul egyesek ezt az energetika területére is ki akarnák terjeszteni.
Majd ennek kapcsán rámutatott, hogy
a tagországok egy jelentős része „kerülőúton, titokban, álszent módon” továbbra is vásárol orosz energiahordozókat.
„Én azt gondolom, hogy minden országnak ez saját dolga, minden vállalatnak saját dolga, ha a szankciókba nem ütköző módon vásárol energiahordozókat, akkor miért kell hazudozni? Miért kell képmutatónak lenni? Miért kell álszentnek lenni? Miért nem lehet ezt nyíltan, őszintén és egyenesen csinálni?” – tette fel a kérdést.
(MTI)
