Három évvel ezelőtt kötötte meg Komárom városa és a MANEVI SK azt a szerződést, amely értelmében az új tulajdonos vállalta, hogy a vásárlást követő három éven belül megkezdi a volt rendelőintézet – köznyelvben a volt „poliklinika” – épületének felújítási munkálatait, amelyet határidőre be is kellett fejezzen, legkésőbb 2027. december 31-ig. Ez most előre láthatóan másfél évet csúszik- ha egyáltalán megvalósul.
Komárom legutóbbi képviselő-testületi ülésén az új tulajdonos beterjesztésében a határidők kitolását kérte, arra hivatkozva, hogy a Nyitra Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal határozatának teljesítése több időt vesz igénybe. A jelenlévő 20 képviselőből 17 igennel jóváhagyták, hogy az épület felújítási munkálatait a vásárlás időpontjától legfeljebb 4 és fél éven belül kezdik meg és legkésőbb 2029. június végéig felújítják azt.
Keszegh Béla (független) polgármester a szavazás előtt kiemelte, az épület műemlékké való nyilvánítása nagyon szerencsétlen döntés volt. Véleménye szerint ez nehezíti és drágítja meg az egyébként rendkívül rossz állapotban lévő épület felújítását. Nem tartja kizártnak, hogy enélkül már elkezdődhetett volna az épület felújítása, hiszen jelenleg az épület belső tereiről zajlik az egyeztetés a műemlékesek és az új tulajdonos között – gyakorlatilag ezek az egyeztetések lassítják a felújítást, közben pedig tovább romlik az épület állaga, ugyanis a belső terekben használt faelemeket időközben gomba támadta meg. Keszegh hangsúlyozta: a műemlék oltalma nélkül is az épület külső homlokzatára, de még a tetőcserépre is vonatkozott volna, hogy azt eredeti állapotban újítsák fel, mivel műemlékzónában van az épület.
Az ügy előzménye, hogy a Nec Arte Nec Marte Komárom – Komárno komáromi székhellyel bejegyzett társulás 2020 nyarán petíciót indított, hogy „megmentsék” az omladozó épületet, majd kérvénnyel fordultak a műemlékvédelmi hivatalhoz, hogy minősítsék műemlékké, ami meglepően rövid időn belül meg is történt.
Keszegh szerint ez a csoport felelős az épület műemlékké való nyilvánításában, amint az az infotörvénynek köszönhető kiderült, jegyezte meg.
Kovács Dávid (4KN) képviselő hozzászólásában arról beszélt, hogy faramuci módon épp a műemlékké való nyilvánítás okozza az épület vesztét. Hozzátette, lehet, hogy jót akartak azok, akik a hivatal oltalma alá helyezték azt, de a lehető legrosszabbat követték el, ami eurómilliókkal drágítja meg a beruházást. Felvetette a csoport felelősségét (amelynek vezetője a legutóbbi önkormányzati választásokon polgármester-jelölt volt – szerk.megj.) a megnövekedett költségeket illetően – szerinte, ha saját vagyonukkal kéne felelniük az okozott károkért, megfontoltabbá tenné az ehhez hasonló „polgári” megnyilvánulásokat.
Andruskó Imre (Magyar Szövetség) képviselő a nemrég felújított Selye János Gimnázium épületét felhozva példának elmondta, az az épület is műemlékzónában fekszik, ahogy a Klapka téri, tehát a homlokzatot mindenképpen az eredeti állapotoknak megfelelően kellett volna felújítani – kvázi felesleges volt a műemlékké való nyilvánítása az épületnek, sőt, óriási hiba volt szerinte. Mindkét képviselő pesszimista az épület jövőjével kapcsolatban: a másféléves hosszabbítást megszavazták, de kétségeiknek adtak hangot azt illetően, hogy a felújítás valaha is megkezdődik.
Orosz Örs képviselő (Magyar Szövetség) is úgy fogalmazott, rendkívül borúlátó azt illetően, hogy megvalósul-e ennek az épületnek a felújítása – nem zárta ki annak meghiúsulását sem. Szerinte ebben személyes felelőssége van azoknak, akik „gerjesztették a hangulatot”, ám leszögezte: arról, hogy mi lesz műemlékké nyilvánítva, arról a műemlékvédelmi hivatal dönt.
Kiemelte,
a Heger-kormány idején rendhagyó módon, mindössze hat hét alatt nyilvánították műemlékké a volt rendelőintézetet. Azokban az időkben, amikor Korčok miniszter úr hajtóvadászatot hirdetett ezekre az ingatlanokra
– jegyezte meg, sejtetve, hogy a csoport befolyással bírt egyes minisztériumokban. Elmondta, az országban több mint 17 ezer műemléképület van, ebből legfeljebb 15-öt vásárolt meg az említett magyar cég, ami mindössze 0,8 ezrelék. „Azért, hogy megmentse, ami veszendőben van. Így ez az egész törekvés egy nagy obstrukció áldozata lett” – vélekedett, mivel, ahogy mondta, nem volt rá példa az elmúlt 30 évben, hogy ilyen rekordrövid idő alatt nyilvánítsanak műemlékké egy épületet.
A képviselők már évekkel ezelőtt is hangot adtak annak a kritikájuknak azt illetően, hogy nem volt szerencsés ötlet műemlékké nyilváníttatni az épületet, hiszen az jelentősen megnöveli majd a felújítási költségeket, ráadásul nehezíti, hogy az épületet a 21. századi igényekhez igazítsák.
Az 1844-ben Ney Béla budapesti építész tervei alapján épült egykori Komáromi Első Takarékpénztár eklektikus épülete több tulajdonosváltást követően 2003-ban került a Nyitra Megyei Önkormányzathoz, amely évekig nem törődött annak romlásával. Ezekben az években az épület kihasználatlan volt és az állagmegőrzésére sem költöttek.
A komáromi önkormányzat hosszas igyekezete után 2012-ben a város tulajdonába került, majd sokan, nagy tervekkel szerették volna tartalommal megtölteni a jobb sorsra érdemes épületet. A város 2016-ban állapot- és állagfelmérést követően terveket készíttetett a felújításához. Az ekkor készült költségvetési terv még ötmillió euróra becsülte a felújítás költségeit, de akkor még nem állt műemléki oltalom alatt az épület, ami a képviselők szerint megháromszorozza a költségeket.
A város az utóbbi években több alkalommal megpróbálta eladni a Klapka téri impozáns épületet, melyben maga Kossuth is megszállt 1848 őszén. Végül közel 270 ezer euróért, 2022. áprilisában a MANEVI SK vásárolta meg, miután a szlovák állam – többszöri felszólítást követően sem – nem élt az elővásárlási jogával.
Szalai Erika/Felvidék.ma
