Az érsekújvári székhelyű Thain János Múzeum mellett alakult meg 2005-ben Szőgyénben a tájház és a régészeti múzeum, Nágel Dezső volt polgármester és Gudmon Ilona volt múzeumigazgató közös erőfeszítése és munkája nyomán. Az elmúlt évek alatt rendezvényeivel, látogatóival a környék legautentikusabb intézményévé nőtte ki magát, és számtalan rendezvénynek adott otthont.
A tájház tágas udvarához, és a hozzá tartozó épületekhez 2022-ben megépült az új pajta, és egy régi parasztházból átalakított konyha, szabadtéri kemence, valamint egy pavilon, ami piactérnek is használható.
A tájház és a különálló régészeti múzeum, valamint az újonnan épített és a felújított építmények egy komplexumot alkotva nyújtanak lehetőséget a különböző kulturális és hagyományőrző rendezvények megvalósítására, igazodva a népi ünnepkörökhöz, a régi szőgyéni hagyományok felelevenítéséhez és a községben működő intézmények rendezvényeihez.
A húszéves épületegyüttes a Tájházi Találka néven elhíresült tavaszi hagyományőrző rendezvénnyel ünnepelt május 24-én, amikor minden korosztályt megszólító gazdag program várta a vendégeket.
A rendezvény keretében megnyílt „A bor útja – a fürttől a pohárig” című kiállítás, ahol Svajcer Edina, az intézmény vezetője köszöntötte a vendégeket, köztük a Thain János Múzeum etnográfusát, Mária Škrabákovát és Dékány Józsefet, a Vinum Ister-Granum Regionális Borlovagrend tagját.
A kiállítást Méri Szabolcs polgármester és dr. Farkas Zsolt esperesplébános nyitotta meg.
További kiállítások is várták az érdeklődőket, köztük az a fényképkiállítás, ahol a tájház elmúlt húsz évének programjaiból csemegézhettek a nézelődők, valamint a 35 éves Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vándorkiállítása.
A gazdag kulturális program keretben közreműködtek a helyi és a régióbeli kulturális társulások és tanintézmények.
Volt mesetáncház az Aranyalma Páros előadásában, akik a Mátyás bojtárja című mesébe vonták be a gyerekeket, volt íjászbemutató a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub közreműködésével, kézműves- és cserkészfoglalkozások, nagyméretű fajátékok, kosaras körhinta és termelői kisvásár.
A zene és a tánc kedvelőit az Akusztikus Nautilus koncert, Balázs Pali élő koncertje, majd a Nagy Lacival hajnalba nyúló tájházi mulatság szórakoztatta.
A szőgyéniek büszkék a tájházi létesítményekre és szívesen vesznek részt rendezvényein. Az önkormányzat is sajátjának tekinti, védelmet és gondoskodást biztosítva a működéséhez.
Az ünnepségen Méri Szabolcs polgármester köszönetet mondott Svajcer Edinának és Baracska Árpádnak a létesítményt éltető munkájukért. Ünnepi beszédében hangsúlyozta: „A tájház nem csupán egy épület, hanem egy időutazás a múltba. Amikor belépünk, elénk tárul egy 1920-as évekbeli szőgyéni család otthona, ahol minden tárgy, minden bútor a helyén van, és mesél a régi idők életéről, szokásairól. Ez a hiteles gyűjtemény segít megérteni, honnan jöttünk, hogyan éltek elődeink száz évvel ezelőtt” – mondta a polgármester, majd a régészeti múzeum anyagára utalva így folytatta:
„Szőgyén története több ezer évre nyúlik vissza, a kőkorszakból származó leletektől kezdve a középkori településeken át egészen napjainkig. A múzeumunk ezt a hosszú és gazdag történelmet mutatja be. A jövőben is az a célunk, hogy a tájházi létesítmények a múlt megőrzése mellett a jelenben is aktív szerepet töltsenek be. Hogy továbbra is otthona legyen a kulturális eseményeknek, az oktatásnak, és hogy vonzó célpont maradjon mindazok számára, akik Szőgyén múltját és gazdag örökségét szeretnék megismerni.”

Méri Szabolcs köszönetet mond Svajcer Edinának és Baracska Árpádnak (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Svajcer Edina, az épületegyüttes eseményeinek szervezője többek közt elmondta: „A mögöttünk álló két évtized alatt állandó és számos időszaki kiállítással is gazdagodott intézményünk. Büszkén emlékezhetünk vissza a régészeti feltárások eredményeit bemutató tárlatokra, a népi mesterségeket, lakáskultúrát vagy épp az ünnepi hagyományokat feldolgozó kiállításokra.
Fontosak voltak azok a rendezvények is, amelyek életet vittek a múzeum falai közé, kézműves-foglalkozások, tematikus napok, gyermekprogramok, alkotóműhelyek, melyek mind azt szolgálták, hogy ne csupán megőrizzük, hanem élővé is tegyük örökségünket.”
– mondta az intézmény háziasszonya.
A tájházak programjaiban jelentős helyen vannak azok a törekvések, melyek lehetővé teszik azt, hogy életet vigyenek a falu vérkeringésébe, a múlt konzervált világa mellett a falu mai valóságában is, megmutassák és felidézzék a paraszti élet mindennapjait, a helytörténet színes palettáját, átörökítve azt az új generációk számára.
Amit közvetít, nemcsak tárgyi örökség, de szellemi tudás is. Erre fordít gondos odafigyelést és fáradhatatlan munkát a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum, megőrizve azt az arculatot, ahol múlt, jelen és jövő ad egymásnak kézfogót.
Berényi Kornélia/Felvidék.ma