„Az állatokkal való kapcsolat tanít, formál, és örömet ad” – e gondolattal szőtte át Ádám Zita, a pedagógiai projekt irányítója, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség Rimaszombati Regionális Pedagógiai Központjának vezetője az idei projektnapot. A 18. alkalommal megrendezett esemény ezúttal is gyermekközeli és szívhez szóló témát választott: az ember és háziállatai kapcsolatát.
„A ló és az ember közötti különleges kapocs adta az ötletet – mondta Ádám Zita –, de hamar világossá vált, hogy a téma jóval szélesebb: az ember és a világ, benne minden állat, kölcsönösen hat egymásra.”
A projektnap célja nemcsak a tudásbővítés volt, hanem az élményszerű tanulás, humorral, érzelmekkel, tanulságokkal fűszerezve.
A program összeállítását olyan nagy hatással bíró gondolkodók inspirálták, mint Csányi Vilmos, Fekete István, Jane Goodall, Konrad Lorenz vagy Gerald Durrell. Ők mind az állatok megértésén és az emberekkel való kapcsolatuk kutatásán dolgoztak. Csányi professzor szerint például a háziállatok – főként a kutyák – nem csupán alkalmazkodnak az emberhez, de értik is őt: képesek érzékelni a hangulatokat, arckifejezéseket, sőt, reagálnak is rájuk.
A gömöri régió 12 iskolája mutatta be a produktumait
A gömöri térségből érkező tizenkét iskola tanulói aktív és tartalmas részvétellel, élményszerű produkcióikkal emelték a projektnap színvonalát. A mentorok és koordinátorok hónapokon át tartó pedagógiai munkája tetőzött be a várgedei projektnapon, szakmai irányításukkal jöttek létre a bemutatott produktumok.
Almágyi Alapiskola és Óvoda
Projektjük középpontjában a ló és az ember kapcsolata állt, amelyet több tantárgyon keresztül vizsgáltak meg, mint a történelem, informatika és fizika. A diákok önálló kutatásokat végeztek, és tanáraik segítségével dolgozták fel a különböző részterületeket.
Bátkai Alapiskola és Óvoda
„A kutyó sem mindjárt kutya” című projektjükben a kutya állt a középpontban. A tanulók korábbi ismereteiket bővítették, új tapasztalatokat szereztek, miközben közösen, játékos formában ismerkedtek meg e hűséges társ szerepével.
Dereski Alapiskola
„A méhek iskolája” című projektben a tanulók a méhek életét és a helyi méhészkedés hagyományait térképezték fel. A program célja a természetvédelemre való nevelés és a környezettudatos gondolkodás fejlesztése volt.
Kazinczy Ferenc Alapiskola Tornaljáról
Tanulóik időutazást tettek a múltba, hogy a szarvasmarha-tenyésztés régi és mai formáit összehasonlítsák. A projekt során a gyerekek saját kezűleg készítettek sajtot és túrót, így élményszerűen tanultak a vidéki élet hagyományairól.
Rimaszécsi Speciális Alapiskola
Az iskola tanulói egy képzeletbeli állatvásár keretében mutatták be a legismertebb magyar őshonos háziállatokat. A projekt célja a hagyományos magyar állatfajták megismertetése és nemzeti értékeink megőrzése volt.
Rimaszécsi Alapiskola
„Sokkal több, mint egy fehér bot” című projektjük a vakvezető kutyák jelentőségére hívta fel a figyelmet. A tanulók egy jelenetben mutatták be a látássérültek segítésében kulcsszerepet játszó kutyák kiképzését és munkáját.
Rimaszombati Református Oktatási Központ
„A szamár, ami nem csacsi” című projektjük a szamár figuráját járta körül humorral és kreativitással. A tanulók játékos formában mutatták be, hogyan alakult az ember és e különleges állat kapcsolata az idők során.
Rozsnyói Református Iskolaközpont
A „Csibe-buli” című projektjük egy vásári forgatag hangulatát idézte meg sok vidámsággal, zenével és közös élményekkel. A tanulók egy örömteli közösségépítő esemény keretében mutatták be népi hagyományainkat.
Sajógömöri Alapiskola
„Falusi fitness – egyél, igyál, nevess!” című előadásuk egy humorral átszőtt disznótoros jelenetet mutatott be. A diákok vidám falusi karakterek bőrébe bújtak, s a közösségi élményt színpadi játékkal és szóviccekkel fűszerezték.
Szádalmási Alapiskola
A juh témáját járta körül projektjük, melyben a diákok megismerték a bárány vallási, irodalmi és néphagyománybeli szerepét. Külön figyelmet szenteltek a gyapjú feldolgozásának, amit nemezelési technikák gyakorlásával is kiegészítettek.
Szombathy Viktor Alapiskola Feledről
„Mi értük, ők értünk” címmel az állatok nevében szólaltak meg a diákok, érzékenyítve a közönséget az állatok sorsa és érzései iránt. Az előadás érzelmekre ható módon hívta fel a figyelmet az állatvédelem fontosságára.
Várgedei Alapiskola
„A kecske, aki titkokat rejteget” című előadásukban egy falusi rejtélyt dolgoztak fel, amelynek középpontjában egy eltűnt kecske áll. A történet során a gyerekek nyomozáson keresztül új ismereteket szereztek a művészetekről és a falusi életről.
Fekete Irén: Ez a projektnap nem egy verseny, hanem egy felfedezőút
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke; Vörös Mária, az SZMPSZ alelnöke; Gyurán Ágnes, az SZMPSZ Rimaszombati Területi Választmányának elnöke, a Bátkai Alapiskola igazgatóhelyettese; Korda Edit, az SZMPSZ Nagyrőcei Területi Választmányának elnöke, a Rimaszécsi Alapiskola igazgatója; Miko Attila és Pierzchala Mária, a tornaljai alapiskola igazgatóhelyettesei; Agócs Péter, az Almágyi Alapiskola igazgatója és helyettese, Végh Mária; Pelle Olivér, a Feledi Alapiskola igazgatója és helyettesei, Molnár Sósik Ágnes és Makó Kovács Erika; Dusza Mária, Deresk község polgármestere; Hajnovics Gabriella várgedei óvodapedagógus; Sebők Valéria nyugalmazott pedagógus.
A 18. alkalommal megrendezett gömöri projektnap nem csupán egy esemény, hanem immár hagyomány, amely generációkat köt össze és formál – erről beszélt Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke a várgedei rendezvényen.
„Ez a projektnap nem verseny, hanem egy felfedezőút. Egy olyan közös út, ahol mindenki találhat valami érdekeset, szépet – és még vidámat is” – nyilatkozta a Felvidék.ma kérdésére Fekete Irén.
Külön kiemelte, hogy minden egyes produktum más és más, és éppen ez adta a nap igazi értékét. „Nincs két egyforma előadás. Ezért is tetszik, hogy itt a pedagógusok kreativitása teljes mértékben kibontakozhat, és ugyanígy a gyermekek tehetsége is.”
Elismeréssel szólt a tanulók előadói készségeiről. „Csodálattal nézem, milyen természetességgel kezelik a gyerekek a mikrofont, hogyan szerepelnek, énekelnek, dramatizálnak – akár a felnőttek.”
Hozzátette, „egy történet, egy kisfilm vagy egy bemutató segítségével láttuk az állatokat – és talán önmagunkat is. Mert amikor az állatokról mesélünk, akkor valójában saját világunkat is formáljuk. Egy olyan hellyé, ahol helye van az együttérzésnek és az élővilág iránti tiszteletnek”– emelte ki.
Háláját fejezte ki minden pedagógusnak és diáknak. „Minden évben azt látom, hogy itt értéket teremtenek. Örömteli találkozásoknak vagyunk a részesei. A nap játékos, elgondolkodtató és maradandó élményekkel teli volt”– értékelte a projektnapot Fekete Irén.
Példás összefogással és együttműködésben
Jakab Katalin, Várgede polgármestere megtiszteltetésnek tekintette, hogy községének iskolája adhatott otthont a projektnapnak, és hatékonyan hozzájárult annak zökkenőmentes megszervezéséhez.
Malina Szandra igazgató több hónapos előkészület során nemcsak a tanulókat, hanem az egész nevelőtestületet is a közös munka örömére ösztönözte. Bártfai Andrea a projektnap szellemi motorjaként tevékenykedett, Rabec Nikoletta és Fehér Barbara pedig lendülettel, kreativitással és derűvel vállalták a szervezési feladatokat. Pál Mirtill a program konferálójaként barátságos hangvételt biztosított a rendezvénynek.
A háttérmunkában közreműködő helyi szervezők és együttműködők megbízható munkája pedig biztosította a program gördülékenységét.
A projektnap nem valósulhatott volna meg a támogatók nélkül: a pokorágyi Tankó István, a feledi Mihályi Pékség, Várgede Község Önkormányzata, Rabec László és Bodon Dávid mecénásként támogatták az eseményt, jelentős szerepet vállalva annak emlékezetessé tételében. A projektnap a Nemzetpolitikai Államtitkárság és a Kultminor anyagi támogatásával valósult meg, biztosítva a szakmai és infrastrukturális feltételeket a rendezvény létrejöttéhez.
Mély és tanulságos üzenete van a 18. projektnapnak
Az együttélés szeretetet, figyelmet és közös felelősséget kíván. Az állat őszinte, ezért megérdemli a szeretetünket.
Márai Sándor szerint az állatoknak értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek.
Fekete Istvánt szerint az állatokban nem csalódunk. „Nem beszél, hát nem is hazudik, nem ígér, mégis odaadja mindenét, nem szól, mégis többet mond, mint amit valaha ember mondott.”
Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma