Az Európai Bizottság 2025-ös úgynevezett jogállamisági jelentése – ahogy azt már megszokhattuk – ismét a rá jellemző kettős politikai mércével értékeli a tagállamokat. Ez a kettős mérce különösen szembetűnő Magyarország és Lengyelország esetében.
A jelentés a jogállamiságot gazdasági és politikai feltételekhez köti, figyelmen kívül hagyva az uniós alapelveket – derül ki a XXI. Század Intézet elemzéséből.
Magyarország: jó-jó… de mégis szankciók
Magyarország bármit tehet, úgy jár, mint a viccbéli nyuszika, akár van sapkája, akár nincs… A jelentés Magyarországról szóló fejezete elismeri a bírói fizetések emelését, amely 2027-re uniós szinten versenyképes lesz, az Országos Bírói Tanács szerepének bővülését, valamint a Kúria transzparens ügyelosztását és jogegységi gyakorlatát. Pozitívumként említi az Integritás Hatóság működését, az Európai Ügyészséggel való együttműködést és a társadalmi konzultációk erősítését.
E reformokat azonban nyomban relativizálja, „alacsony szintű jogállamiságot” emlegetve. További nyomozásokat sürget korrupciós ügyekben és független médiaszabályozást javasol, noha a magyar média sokszínű és – finoman szólva is – kormánykritikus. Így aztán meg is kapjuk a választ arra, hogy a fenti eredmények ellenére mire ez a sok jogállamisági eljárás, no meg a források visszatartása. Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója szerint a dokumentum egyértelműen Brüsszel politikai céljait tükrözi.
A politikai reváns dicsérete
A lengyel fejezet ugyanakkor az egekig emeli a Tusk-kormány intézkedéseit, kit érdekel, hogy azok alkotmányellenesek. Elismeri 1600 bíró státuszának újravizsgálatát és a 2018 utáni bírák eltávolításának terveit, figyelmen kívül hagyva a Velencei Bizottság figyelmeztetését. Az Alkotmánybíróság ellehetetlenítése és ítéleteinek megtagadása sem vált ki kritikát. A közmédia átalakítását pozitívan értékeli, elhallgatva a TVP és a Polskie Radio vezetőségének jogellenes és erőszakos eltávolítását és az államosítási terveket.
Teljesen világos: Brüsszel a politikai szimpátia alapján ítél. Mindkét ország esetében, csak épp más-más előjellel…
A teljes elemzés elolvasható ITT.
szd/Felvidék.ma
