A Magyar Szövetség szeptember végén tartott sajtótájékoztatóján hangzott el, hogy az oktatás terén négy dolgot szeretnének teljesíteni: definiálni a nemzetiségi iskolahálózatot, valamint a nemzeti oktatás fogalmát, továbbá fontos lenne megerősíteni a nemzetiségi és inkluzív főosztály hatáskörét, illetve létrehozni egy nemzetiségi tanácsrendszert.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy „nincs rögzítve, hogy mitől válik minőségivé az oktatás, mit jelent a minőségi fogalma”.
A párt oktatási szakértője elmondta azt is: hogy „legyen egy analízis, amelynek során elemezve lennének az egyes régiók …”
Az említett négy cél teljesítése elsősorban a hatalmon lévő politikai képviseletek hatáskörébe tartozik, tehát nem (csak) a Magyar Szövetség akaratától függ, ezért elérése problematikussá válhat.
Az analízist viszont nekünk kell elvégezni, és a felvidéki magyar oktatás jövőképének megfogalmazása is a magyarság feladata lenne.
Nekünk kell megfogalmazni, hogy mit szeretnénk, milyen irányba kívánjuk terelni iskoláinkat, illetve milyen iskolahálózatot kívánunk kiépíteni. Gondolom, az igazgatók somorjai fórumán sok érdekes és hasznos javaslat hangzott el ezzel kapcsolatban.
A minőségi oktatással, minőségi iskolával kapcsolatban feltett kérdésre pedig csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy a témával foglalkozó szakirodalom szerint „a színvonal az eredményekről szól”. Elsősorban a tanulók tanulmányi eredményeiről, de a tanulmányi versenyeken, diákolimpiászokon, szavaló- és sportversenyeken stb. való eredményes szereplésről, az iskola felszereltségéről (laboratóriumok, tornatermek, taneszközök, …) stb.
A színvonalat külső elvárások kényszerítik ki – a megfelelési kényszer. Több megyében az említett kritériumok alapján rangsorolják az intézményeket és a jó helyezés erkölcsi és anyagi megbecsülést is jelenthet, növeli az iskola imázsát.
„A minőség” többnyire belső kezdeményezés nyomán jön létre és az elégedettségről szól. A tanulók, pedagógusok, szülők stb. elégedettségéről. Arról, hogy mennyire boldog a gyerek az iskolában. Arról, hogy mennyire szeret iskolába járni, milyen az iskola hangulata, a tanár-diák-szülő kapcsolata stb.
Ideális esetben ez a kettő együtt van: a tanuló jól teljesít és szeret iskolába járni. Ezt nevezik jó iskolának.
A magyar hálózat kialakításakor arra kellene törekednünk, hogy minden iskola jó iskola legyen, és akkor az iskolaválasztás sem a szülőknek, sem a gyerekeknek nem okozna gondot.
Albert Sándor/Felvidék.ma
