Robert Fico balközép kormánya egyre több szociális intézkedést valósít meg. A kormánynak van miből osztogatnia, a gazdasági eredmények változatlanul pozitíiv fejlődésről tanúskodnak.
Szlovákia növekvő gazdasági eredményei éreztetik hatásukat a kormány szociális politikáján is, bár lényegesen szerényebb mértékben, mint ahogy azt hatalomralépése után a Fico-kabinet ígérte.
Az euróövezethez való csatlakozás idején a kormánynak elsősorban a költségvetési egyensúly megtartására kellett összpontosítania, az osztogatással nagyon óvatosan bánt. A gazdasági eredmények azonban lehetővé teszik, hogy fokozatosan több jusson azoknak, akik erre a leginkább rá vannak szorulva.
A szlovák kormány elsősorban a kisgyermekes családok és a nyugdíjasok életkörülményein szeretne javítani. Az egyik első lépés a gyermek születésekor járó állami támogatás emelése volt: a szociális tárca az idén februártól csaknem ötszörösen emelte az első gyermek születésekor járó támogatást, amely jelenleg 25 ezer korona, azaz csaknem 190 ezer forint.
Az ellenzék kezdettől fogva azt követelte, ne csupán az elsőszülött gyermek után járjon a támogatás, mert ez diszkriminativ a többi gyermekkel szemben, és nem ösztönzi a gyermekvállalási kedv növekedését. A kormány eleinte hallani sem akart erről, most viszont engedett a nyomásnak, és a parlament várhatóan még ősszel elfogadja a szociális törvény módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a második és a harmadik gyermek után is járjon támogatás.
A nyugdíjasok számára is van kedvező hír: a nyugdíjak értékének egyébként minden év július elején esedékes kiigazítását jövőre fél évvel előbbre hozzák, így a nyugdíjasok már 2009. január elsejétől emelt nyugdíjat kaphatnak, az emelés mértéke 7 százalék körül lesz. Ez nyilvánvalóan összefügg az euró bevezetésével is.
Nem változik viszont a létminimum, aminek mértékétől számos szociális juttatás és adókedvezmény is függ. A pénzügyminisztérium nem értett egyet a szociális tárca javaslatával, melynek alapján a létminimum 5800 koronára, azaz közel 44 ezer forintra emelkedett volna. Mivel ez az állami költségvetésnek évente mintegy 4 milliárd korona, azaz csaknem 30 milliárd forint kiesést jelentene, a szociális tárca visszavonta eredeti javaslatát, de várható, hogy a létminimum emelése rövidesen ismét napirendre kerül. Ettől függ ugyanis az adóalap csökkenése is, mely a számítások szerint a lakosság nagy részét érintené.
Folynak az egyeztetések a minimálbér emeléséről is, az eddigi tárgyalások arra engednek következetni, hogy 2009. január elsejétől a minimálbér mintegy 8700 korona, azaz 66 ezer forint lesz, a szakszervezetek ennél lényegesen többet, pontosabban 9 ezer koronát követelnek.
Protics János (Pozsony)
