Új korszak kezdődik Királyhelmecen: zöld utat kapott a Csonkavár komplex fejlesztése

2026-ban új fejezet kezdődik a királyhelmeci Csonkavár történetében: elindul az a műemlékvédelmi szempontból már jóváhagyott befödési projekt, amely a helyi értékmentés évtizedes munkájának mérföldköve lehet. A beruházás megvalósításához a tulajdonos, Gönczy Bertalan a Magyarország–Szlovákia Interreg program keretében nyert vissza nem térítendő támogatást, míg Királyhelmec városa a környék rendezését vállalta ugyanebben a projektben. Amennyiben az adminisztratív folyamatok lezárulnak, a középkori udvarház és az amfiteátrum térsége közel félmillió euróból fejlődhet tovább.

Az immár véglegesített befödési terv egy nyolc éve tartó, következetes értékmentő munka újabb szakaszát nyitja meg. Gönczy Bertalan az elmúlt évtizedben több százezer eurónyi magántőkét fordított a Csonkavár feltárására és állagmegóvására: a korábban mindössze két kőfalból álló rom mára kiterjedt kőkomplexummá vált, ahol több száz tonna föld és kő mozgatásával kerültek felszínre a régi falrészek, kézzel faragott kőelemek, valamint egy ismeretlen kút is.

A felújítási folyamat részeként lebontották azt a 2008-ban épült házikót is, amely eddig akadályozta a terület teljes régészeti feltárását. A most induló projekt célja, hogy a város egyik legfontosabb történelmi emléke új, turisztikai és kulturális funkciókkal megerősítve „térjen vissza” a város életébe.

A Csonkavár tulajdonosa, Gönczy Bertalan megkeresésünkre hangsúlyozta: a tavalyi kútfeltárás nem csupán szakmai szenzáció volt, hanem döntő jelentőségű mérföldkő is a műemlék újjáélesztésében. Mint fogalmazott, már a feltárás első éveiben szembesültek azzal a meglepő ténnyel, hogy az egész rom egy akár négy és fél méter vastag törmelékréteg alatt rejtőzik.

A munkálatok során szinte évről évre mélyebbre kellett hatolniuk, hogy elérjék az egykori várudvar szintjét – egy olyan pontot, amely máig alapvető információkat rejt a középkori udvarház szerkezetéről.

A kút megtalálása – jegyezte meg – azért jelentett áttörést, mert elsőként adott hiteles kapaszkodót a várudvar valódi mélységéhez és kiterjedéséhez. Mint kiemelte, a káva eredeti magassága is azt bizonyítja, hogy a mostani felszíni szint több méterrel eltér a középkori terepszinttől.

Hozzátette:

Mindez megerősítette azt a feltételezést, hogy az udvar környezete még számos, eddig eltemetett falszakaszt és védművet rejthet, ezért a feltárások folytatása elengedhetetlen.

A folyamat azonban jóval több volt egyszerű régészeti munkánál. Gönczy Bertalan rámutatott, hogy az elmúlt évek egyik legnehezebb, ugyanakkor legmeghatározóbb szakasza a tulajdonjogi rendezés volt. Mint mondta, az épület különböző részei több tulajdonosi körhöz tartoztak, ezért elengedhetetlen volt a várossal és a Szlovák Földalappal kötött hosszú távú együttműködés és bérleti megállapodás. A műemlékvédelmi hivatal ugyanis csak így adott engedélyt a további feltárásokra.

A feltárás nyolc éve alatt évente csaknem hétszáz tonna törmeléket távolítottak el, minden egyes követ kézzel szétválogatva.

Kiemelte:

A legnagyobb szakmai fordulatot az jelentette, amikor világossá vált, hogy a felszínen látható rom csupán töredéke a föld alatt rejtőző, nagy kiterjedésű palotaépületnek.

Mint hangsúlyozta, ma már tudható, hogy az épület földszintje szinte teljes egészében megmaradt, csupán el volt temetve. A műemlékvédelem felől érkező bizalom is ekkor kezdett megerősödni, ami végül odáig vezetett, hogy a hivatal egy teljes emelet modern fa felépítményének visszaépítését is engedélyezte – ez pedig az eddigi legnagyobb előrelépés.

A leletek kapcsán Gönczy Bertalan elmondta:

A valódi középkori rétegeket csak az utóbbi években érték el, így a leletanyag most vált igazán beszédessé.

Hosszú időn át sem érme, sem tárgy nem került elő, mert a felső, modernkori és omladékrétegek alatt kellett átvergődniük. Amikor végül elérték az érdemi kulturális rétegeket, az elsőként talált érme egy középkori hamisítvány volt, amely összeköti a helyszínt a Pálóczi család sátoraljaújhelyi várban működő titkos pénzverdéjével.

A feltárások során előkerültek továbbá egy kis harang, huszita nyílhegyek – amelyek szerinte bizonyítják, hogy a husziták Királyhelmecet is érintették –, valamint számos gótikus kőfaragvány és ablakkeret.

Mint megjegyezte, az udvarház szinte teljes egészében gótikus stílusban épült, minimális reneszánsz átépítéssel.

A leletek között nagy mennyiségű cserép- és csontanyag is előkerült, amelyekből a korabeli életmód részletei rajzolódnak ki. A csontelemzés alapján az itt élők étrendjében döntően a sertéshús dominált, míg marha és baromfi jóval kisebb arányban fordult elő.

„Ahogy mélyebbre jutunk, úgy kezdjük jobban megérteni, hogyan éltek itt a középkor emberei”

– fogalmazott.

Gönczy Bertalan összegzésként kiemelte: a most induló befödési projekt és a hozzá kapcsolódó Interreg-támogatás egy hosszas, megfeszített munka eredménye. Mint mondta, óriási feladat lesz az utófinanszírozott beruházás pénzügyi hátterének biztosítása, de továbbra is eltökélt abban, hogy a Csonkavár történelmi jelentőségéhez méltó módon újuljon meg.

Portálunk megszólította Orosz Örsöt, a Sine Metu Polgári Társulás vezetőjét is, aki szintén részletesen beszámolt a Csonkavár körül zajló feltárás és a 2026-ban induló beruházás előkészületeiről. Mint hangsúlyozta, a Sine Metu legfőképp a kútfeltárással járult hozzá a munkálatokhoz, s ezzel kulcsfontosságú adalékokat szolgáltattak ahhoz a folyamathoz, amelynek célja a középkori udvarház hosszú távú megóvása.

Mint fogalmazott:

A korábbi kutatási szakaszban georadaros vizsgálatok, régészeti feltárások és építészettörténeti elemzések készültek, melyek során eddig ismeretlen helyiségek is felszínre kerültek, továbbá előbukkant az udvarház kútja és nagy számban faragott kövek.

A munkánál több szakember – köztük dr. Stibrányi Máté és csapata, Balogh Árpád, Peter Tajkov és Michal Šimkovic – is segédkezett, akik elsőként állították össze az épület fejlődéstörténetét. A projekt terveit az ógyallai Martin Varga műépítész és Martin Kvitkovský „ô ateliér” elnevezésű cége készítette el.

Mint Orosz Örs hangsúlyozta:

Egy modern, reverzibilis befedési megoldás született, amely ugyan eltér az eredeti tetőtől, de lehetővé teszi a falak védelmét és az objektum új funkcionális hasznosítását.

A teljes tömeg lefedése a gótikus szuterén fölötti szinttel együtt egyedülálló épületkomplexumot eredményez majd a Felvidéken.

A projekt egyik fontos eleme a nagy, több tagból álló konzorcium együttműködése.

Orosz Örs hozzátette:

A Királyhelmec városával közös Interreg-program nem pusztán az udvarház rekonstrukcióját segíti, hanem a környezet rendezését is.

A város – mint fogalmazott – parkosítást, új fogadókaput, turisztikai elemeket és a környező infrastruktúra fejlesztését vállalta, ami szinergiában áll a Csonkavár megújításával és a már felújított amfiteátrummal.

A régió turisztikai potenciáljával kapcsolatban Orosz Örs rámutatott:

Bár Szlovákiában jelenleg nincs egységes, markáns fejlesztési stratégia, az elszórt, de látványos kezdeményezések egymást erősítik.

A közelben található Sátoraljaújhelyen létrejött élménypark, a borsi Rákóczi-várkastély, a környék jelentős műemlékei, valamint a Bodrogköz fejlődő helyszínei – mint kiemelte – mind olyan pontok, amelyekhez akár a Csonkavár is kapcsolódhat.

Hozzátette, a Sine Metu feladata az értékek láthatóvá tétele:

A társulás kommunikációs munkája révén például a Csonkavár kútfeltárását több mint egymillió ember követte a közösségi médiában.

A feltárs leletekről szólva Orosz Örs elmondta, hogy a rom saját törmeléke alól számos kiváló állapotú faragott kő került elő. A kút mélyéről egy teljes, vulkanikus trachitból készült gótikus ablakkeretet emeltek ki, amely ritka és jelentős művészettörténeti érték.

A feltárások alapján egyértelművé vált:

Az udvarház a XV. században épült, háromszintes gótikus várkastélyként működött, s mindennapjai a korszak kényelmesebb, erődített rezidenciáira jellemző életformát tükrözték.

Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere szerint a Csonkavár felújítása egy eleme annak az átfogó városfejlesztési programnak, amely három nagy projekt összehangolt megvalósításával teljesen új turisztikai tengelyt hoz létre a településen. A római katolikus templomtól indulva, a Csonkavár irányába van a régi járásbírósági épület – a Lórántffy-kastély – , egy hozzá kapcsolódó parkrésszel, és nem messze található egy börtönépület is.

Ezek az építmények alkotnak majd egységes, tematikus városi útvonalat, amelyet Királyhelmec önkormányzata tudatosan fejleszt.

A polgármester hangsúlyozta:

Mindhárom projekt nyertes lett, így egyszerre újul meg a kastély, a park és a börtönépület is.

A város saját beruházásként pihenőzónát alakít ki a Csonkavár alatt, lépcsősétánnyá formálja a korábbi meredek utat, valamint rendezi a parkolót és az aszfaltozott bekötőutat is.

Pataky Károly kiemelte:

Az Interreg-program részeként a város akár nagyobb saját fejlesztést is végrehajthatott volna, ám a turisztikai érdekeket szem előtt tartva a támogatás felét átengedték a Csonkavár felújítására, hogy a történelmi érték megmentése ne csússzon éveket.

A jövőképről szólva a város elöljárója úgy véli, a teljes épület- és parkegyüttes komplex turisztikai attrakcióvá válhat, ahol múzeumi terek, történelmi kiállítások, a Lorántffy Zsuzsanna-emlékszoba, a börtönmúzeum, menekülőszoba, kávézó és pihenőhely is várja majd a látogatókat.

A város már korábban felújította az ún. „Hősök terét”, ahonnan az új turisztikai útvonal indulna. A Csonkavár szomszédságában található amfiteátrumban jelenleg is zajlanak rendezvények, és a város abban bízik, hogy a megújulással ezek száma tovább növekszik.

A cél, hogy a Csonkavár néhány éven belül ne pusztán régészeti emlékhelyként legyen jelen, hanem a régió egyik új, meghatározó turisztikai pontjává nője ki magát. A két fejlesztés tehát egymást erősítve halad előre: miközben Királyhelmec önkormányzata a vár környezetének rendezését és a kapcsolódó infrastruktúra megújítását vállalta, addig Gönczy Bertalan vezetésével zajlik maga az építészeti helyreállítás.

Bartalos Nikolas/Felvidék.ma