A szőgyéni Nagyboldogasszony-templom féltve őrzött kincseiből nyílt kiállítás Párkányban, a Városi Múzeumban. Juhász Gyula, az intézmény vezetője ismét különleges kiállítási anyaggal köszönti a múzeum látogatóit az adventi időszakban.
Az ünnepélyes megnyitóra PaedDr. Farkas Zsolt esperesplébános, a szőgyéni templom kormányzója, a Jópásztor Alapítvány elnöke, a Pázmaneum Társulás elnökségi tagja érkezett.
A szakrális kiállítás közönsége (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Zsolt atya elmondta, hogy a szőgyéni sekrestyéseknek köszönhetően maradtak meg hosszú évtizedekig, akár évszázadig, ezek a különleges, régi időkről árulkodó miseruhák.
A környék templomai közt, a szőgyéni templomban őrizték meg a legtöbb miseruhát, palástot, szakrális kelléket, melyen keresztül bemutatható az egyház szellemi fejlődése és szellemi gazdagsága.
A hallgatóság betekintést nyert a miseruhák alakulásáról, megreformálásáról, az V. századtól egészen a XIX. századig, s említést nyertek azok a személyek (mint Borremoi Szent Károly) és az események (zsinatok), melyeknek hatására és döntése alapján az évszázadok alatt változtak a katolikus tárgyi kellékek, spirituális jelentőségű öltözetek, egészen 1965-ig, amikor megszűnt a főoltárnál történő szentmise bemutatása, és helyette a hívekkel szemben történik a szentmise bemutatása.
Zsolt atya bemutatja az egyik legrégebbi szakrális emléket (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Zsolt atya a színek jelentőségére is felhívta a hallgatóság figyelmét, bemutatva a kiállított fehér, zöld, lila, piros, rózsaszín, ezüst, arany és fekete színű miseruhákat, palástokat. Minden színnek külön üzenete van, a liturgikus év ünnepköreihez, és az egyházi vagy nemzeti ünnepek, valamint az emléknapok és a különleges katolikus események szerint.
Zsolt atya elmondja a színek, formák és szimbólumok jelentését (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Az aranyszínű miseruha a legünnepélyesebb, az isteni erő és a szakralitás jelképe, amit különleges ünnepeken viselnek a lelkiatyák.
A színek árnyalatvilága, a szimbólumok és díszítések is üzenetet közvetítenek.
Zsolt atya beszélt a miseruhák díszítéséről, a népi és szakrális motívumokról és annak szimbolikus jelentéseiről, a keresztformákról, a minták fajtáiról, melyeknek üzenete legtöbbször a Szentírásban gyökeredzik és teológiai üzenettel bír.
Zsolt atya válaszol a kérdésekre (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
A látogatók megtudták, hogy mit jelent a kazula, a dalmatika, vagy a manipulus, milyen alakúak lehetnek a miseruhák, melyik öltözéknek mi a szakrális jelentése, és milyen liturgikus szertartásokon viselték, vagy viselik napjainkig.
„Amikor megszemléljük ezeket a régi miseruhákat, melyeket eleink viseltek, szerzetesnővérek, idős és tapasztalt varróasszonyok hímeztek és készítettek, megmutatkozik a hitünk és a keresztény kultúránk.
Ha figyelmesen szemléljük és megértjük ezeknek a gazdag szimbólumokkal ellátott tárgyaknak az üzenetét, tudjuk, hogy nem hiába őrizték meg a mai kor számára, mert üzenetük tovább él, mely megőrzi a keresztény kultúrát és a hit erejét.”
– mondta végezetül Zsolt atya.
Ayse Deniz Birdal csellóművész (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Juhász Gyula megköszönte Farkas Zsolt esperesplébánosnak a „szakralitás szárnyain történt időutazást”, melyben részesültek a látogatók.
A különleges kiállítás ünnepélyességét emelte Ayse Deniz Birdal török csellóművész zenéje, aki latin nyelvű középkori szakrális dallamokat énekelt. A kiállítás az év végéig látható a nyitvatartási időben a Párkányi Városi Múzeumban.
Zsolt atyával Méri Szabolcs szőgyéni polgármestere és Bacsó Péter iskolaigazgató (Fotó: Berényi Kornélia/Felvidék.ma)
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
