Gúta, Bogya, Vízkelet, Kamocsa és Megyercs is csatlakozott kedden a Csallóközi Városok és Falvak Társulásához. A gútai közgyűlésen nemcsak a bővülésről döntöttek, hanem arról is világos üzenet érkezett, hogy a magyar települések együttműködése kézzelfogható előnyöket hozhat az önkormányzatoknak: erősebb érdekképviseletet, szakmai kapaszkodókat és a magyar nyelv következetesebb hivatali használatát.
Gúta adott otthont kedden a Csallóközi Városok és Falvak Társulása közgyűlésének, amelyen öt település nyert felvételt a szervezetbe. A társulás új tagjai Gúta, Bogya, Vízkelet, Kamocsa és Megyercs, a szervezet élén pedig továbbra is Balódi László, Hodos község polgármestere áll. A meghívó szerint a közgyűlés napirendjén az új tagok felvétele, a társulás tevékenységéről szóló beszámoló, a 2025-ös gazdálkodás, valamint az önkormányzatokat érintő együttműködési kérdések is szerepeltek. A vendégek között ott voltak Nyitra és Nagyszombat megye elnökei és alelnökei, azaz Branislav Becík és Csenger Tibor, Jozef Viskupič és Berényi József, valamint Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos is.
Szalai Erika/Felvidék.ma
A közgyűlés egyik fontos üzenete az volt, hogy a társulás a tagtelepülések számára nem pusztán formális keretet jelent, hanem gyakorlati együttműködési lehetőséget is. Halász Béla, Gúta polgármestere a helyszínen arról beszélt portálunknak, hogy egy közel száz települést összefogó szervezet már olyan súlyt képviselhet, amelyet a megyei és országos döntéshozók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Mint fogalmazott, a közös fellépés előnyt jelenthet a magyar iskolák ügyében, az önkormányzati finanszírozásban, az úthálózatot érintő kérdésekben, vagy bármely más olyan témában, amelyben a települések külön-külön gyengébbek lennének.
A polgármester szerint a társulás ereje éppen abban állhat, hogy a nagyobb városok és a kisebb falvak nem elszigetelten, hanem egymást segítve lépnek fel. Jelezte, hogy nem egyszeri találkozókról vagy jelképes összefogásról van szó, hanem olyan együttműködésről, amelyben a települések megoszthatják egymással tapasztalataikat, és közösen kereshetnek megoldást az azonos problémákra. Hangsúlyozta: minél erősebb ez a hálózat, annál több mindent tudnak közösen elérni.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Halász Béla a társulás szerepét a politikai érdekérvényesítés szempontjából is fontosnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem pártpolitikai projektről van szó. A gútai polgármester szerint a magyar települések együttműködésének éppen az adhat erőt, ha a polgármesterek félreteszik a pártállást, és közösségi alapon fognak össze. Úgy vélte, ha különösen a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás magyar önkormányzatai képesek jól megszervezni magukat, annak a felvidéki magyarság országos érdekérvényesítésére is hatása lehet. A Magyar Szövetséget ebben az összefüggésben említette, jelezve: nem az a fontos, ki kerül fel a pártlistára, hanem az, hogy a magyar közösség ereje helyi szinten is összeadódjon, és abból később hiteles politikai képviselet épülhessen.
A közgyűlés egyik hangsúlyos vendége Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos volt, aki előadásában és a lapunknak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy az önkormányzatoknak a magyar nyelv hivatali használatában is sokkal tudatosabban kellene élniük a törvény adta lehetőségekkel. Kiemelte: a kisebbségi nyelv használata a hivatalos érintkezésben nemcsak identitáskérdés, hanem a közösség megmaradásának egyik fontos eszköze is. Ha egy nyelv kiszorul a hivatali térből, előbb-utóbb a hozzá kapcsolódó szókincs is elvész, a nyelv presztízse csökken, és ez hosszabb távon az asszimilációt erősíti.
A kormánybiztos ugyanakkor konkrét segítséget is kilátásba helyezett az önkormányzatok számára. Elmondta, hogy hivatala módszertani útmutatást tud adni ahhoz, mikor és milyen formában kötelező biztosítani a kisebbségi nyelv használatát, emellett terminológiai segítséget is nyújtanak a hivatalos dokumentumok, rendeletek, jegyzőkönyvek és tájékoztatások magyar nyelvű elkészítéséhez. Horony Ákos szerint konkrét fordítások elkészítésében vagy lektorálásában is tudnak segíteni, sőt akkor is, ha valamely minisztériumtól vagy más központi szervtől csak szlovák nyelvű körlevél vagy tájékoztató érkezik a településekhez.
Horony Ákos (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak nem kell minden kétnyelvű megoldást egyedül kidolgozniuk. A társuláson belüli együttműködés és a kormánybiztosi hivatal szakmai támogatása révén könnyebben készülhetnek kétnyelvű napirendek, testületi anyagok, hivatalos közlemények, tájékoztatók és más közigazgatási dokumentumok is. Horony arra is felhívta a figyelmet, hogy sok település ma sem használja ki maradéktalanul a törvény adta lehetőségeket, pedig a kétnyelvűség következetesebb alkalmazása hosszabb távon közösségmegtartó erőt jelenthet.
A kormánybiztos arra is kitért, hogy a nyelvhasználat kérdése nem állhat meg a hivatal ajtajánál. A vállalkozói szférában, az üzletek és szolgáltatások nyilvános kommunikációjában is komoly tartalékokat lát. Mint mondta, a fogyasztóvédelmi hatósággal való együttműködés révén a hiányzó kétnyelvű feliratok, nyitvatartási tájékoztatók és egyéb fogyasztói információk ügyében is lehet előrelépni. Ez a települések számára azért fontos, mert ha az önkormányzat tudatosan ösztönzi és tájékoztatja a helyi vállalkozókat, akkor nemcsak a hivatali, hanem a gazdasági térben is erősödhet a magyar nyelv jelenléte.
Horony Ákos jó példaként Érsekújvárt említette, ahol az önkormányzati nyitottság és a civil aktivitás együtt hozott eredményeket a kétnyelvűség terén. Ennek üzenete a most csatlakozó települések számára is egyértelmű: valódi előrelépés ott lesz, ahol a településvezetés nem teherként, hanem közösségépítő eszközként tekint a magyar nyelv hivatalos használatára, és ezt következetesen képviseli a helyi intézmények és a lakosság felé is.
Szalai Erika/Felvidék.ma
