Az Európai Tanács pénteken, június 27-én döntött, 26-2-es szavazataránnyal Juncker jelöléséről az Európai Bizottság élére.
Junckert az Európai Parlament (EP) választhatja meg az Európai Bizottság elnökének. Ehhez a 751 EP-képviselő többségének szavazatát kell elnyernie. A volt luxemburgi miniszterelnököt az Európai Néppárt márciusban választotta meg csúcsjelöltjének, mint akit az Európai Bizottság élén szeretne látni.
Orbán Viktor Brüsszelben úgy indokolta, hogy David Cameron brit miniszterelnökkel együtt ellenezte Jean-Claude Juncker jelölését az Európai Bizottság elnöki tisztségére: Magyarországnak erőteljes jelzést kellett adnia, hogy nem fogadja el a nemzeti hatáskörök uniós elvonását, az EU alapszerződésének „lopakodó” módosítását.
Korábban írtuk:
Elkezdődött péntek délelőtt, június 27-én Brüsszelben az Európai Unió állam- vagy kormányfőit tömörítő Európai Tanács ülése, amelynek legnagyobb érdeklődésre számot tartó napirendi pontja, hogy a testület várhatóan a délután folyamán megnevezi, kit jelöl az Európai Bizottság élére.
Az elnököt a Lisszaboni Szerződés értelmében aztán immár az Európai Parlament feladata megválasztani. Diplomaták a csúcstalálkozó előtt úgy fogalmaztak, hogy nagy meglepetés lenne, ha az állam- vagy kormányfők végül nem Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt neveznék meg jelöltként.
Junckert az Európai Néppárt küldöttei választották meg csúcsjelöltjüknek, mint akit a brüsszeli testület élén szeretnének látni, az Európai Parlament legjelentősebb pártjai pedig abban állapodtak meg, hogy neki, mint a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének kellene lehetőséget kapnia, hogy megpróbálja maga mögé állítani a többséget az Európai Parlamentben.
Jean-Claude Juncker kiválasztását David Cameron brit miniszterelnök ellenzi a legvehemensebben, aki a csúcsra érkezve is közölte: nem tartja megfelelő embernek Junckert a posztra. Cameron már korábban közölte, hogy mindezidáig példa nélkül álló módon szavazást fog kérni a jelöltről.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban reggel szintén azt mondta, hogy nem támogatja Juncker megválasztását.
Az uniós szerződések értelmében az Európai Bizottság elnökének személyére a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló tanács tesz javaslatot az Európai Parlamentnek, az EP-választások eredményeinek figyelembevételével. A jelöltről ezt követően a 751 tagú uniós parlament szavaz, megválasztásához egyszerű többségre van szükség. Ha nem kapja meg a többségi támogatást, az állam- és kormányfői tanács új jelöltet javasol.
Az Európai Tanács pénteki megbeszéléseinek napirendjén energia- és klímaügyek, a bel- és igazságügyi együttműködés jövője, a gazdaságpolitikák összehangolását szolgáló úgynevezett európai szemeszter szerepel, valamint a tagállamok vezetői várhatóan üdvözlik, hogy Litvánia jövő év elejétől bevezetheti az eurót, és támogatásukról biztosítják, hogy Albánia tagjelölt státust kapjon.
Az ezt követő munkaebéden a tagállamok vezetői külön eszmecserét folytatnak Ukrajna elnökével, Petro Porosenkóval, és áttekintik az ukrajnai válság legutóbbi fejleményeit.
mti, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”46873,46008,45831,45468,46530″}
