Szlovákiában 2012-höz képest, kis mértékben ugyan, de tavaly csökkent a szegények aránya, ám továbbra is azon országok közé tartozunk, ahol a legnagyobbak a szociális különbségek.
A Statisztikai Hivatal pénteken közölt adatai szerint, az ország lakosságának mintegy 12,8 százaléka, azaz csaknem 700 ezer ember élt tavaly a szegénységi küszöb környékén vagy alatta. A korábbi adatokhoz képest 0,4 százalékos a csökkenés, abszolút számokban ez megközelítőleg 22 ezer embert jelent. Az uniós szempontok alapján készült EU SILC 2013 felmérés a háztartások jövedelmét és életfeltételeit vette számba. A szegénységi küszöböt évi 4 042 euróban határozták meg, ami egyszemélyes háztartás esetében hozzávetőleg havi 337 eurót jelent. A legnagyobb, 43,8 százalékos szegénységi kockázatot a munkanélküliek esetében állapították meg. A háztartásokat figyelembe véve viszont a csonka családokat (30,1%) és a nagycsaládosokat (29,9 %) fenyegeti leginkább az elszegényedés. Korosztályos szempontból vizsgálva a 18 év alattiak 20,3 százaléka él a szegénység határán.
A szakemberek pozitívumként értékelik, hogy csökkent a szegények száma az országban, de arra figyelmeztetnek, hogy még mindig nagyok a szociális különbségek. A lakosság kétharmadának bére alacsonyabb az országos átlagnál, amely önmagában még nem okozna gondot, fejlettebb országokban is előfordul. A Foglalkoztatási Intézet szerint a probléma ott kezdődik, hogy Szlovákiában fogyóban a középosztály, és a jövőben várhatóan még romlik a helyzet. A 824 eurós átlagbér sokak számára még mindig elérhetetlen. Michal Páleník, az említett intézet munkatársa szerint kevesen keresnek nagyon jól, annál többen viszont nagyon rosszul, a közepes fizetések szinte eltűntek, egyre szűkül a középosztály. Ide azok tartoznak, akik se nem gazdagok, se nem szegények. A Független Gazdasági Intézet munkatársa, Marian Vitkovič elég pesszimistán látja a jövőt: az olló szárai tovább nyílnak, még nagyobb lesz a szociális feszültség.
BA, Felvidék.ma
