November 27-én ülésezett a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Társadalmi szervezetek munkacsoportja. A találkozón jelen voltak a Kárpát-medencei magyar pártok képviselői, valamint meghívásukra az ifjúsági szervezetek vezetői is. Felvidékről a Magyar Közösség Pártját Szigeti László, a Via Nova ICS-t pedig Gubík László képviselte.
A munkacsoport ülés legfőbb programpontja a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Századvég Alapítvány két héttel ezelőtt bemutatott külhoni ifjúságkutatása volt, amit Bali János és Bauer Béla mutattak be a résztvevőknek. A testület egyetértett abban, hogy egy nagyon alapos és átfogó elemzés készült a külhoni magyar fiatalok helyzetéről, állapotáról és identitásáról.
A munkacsoport társelnökei, Bóna Zoltán ( Fidesz-KDNP ) és Szávay István ( Jobbik ) a kutatása anyaga alapján egy átfogó Kárpát-medencei ifjúsági program és cselekvési terv kidolgozását javasolják a Nemzetpolitikai Államtitkárság számára. Szigeti László, az MKP országos tanácsának elnöke az anyanyelvi oktatás és a magyar oktatási-nevelési intézmények pótolhatatlan szerepét hangsúlyozta, mint a jövő nemzedékek gyarapodásának legfőbb zálogát. Az ülésen résztvevők a kutatási eredmények alapján az ifjúsági szervezetek szerepére, helyzetére is kitértek.
Gubík László csatlakozva a többi felszólalóhoz szintén köszönetét fejezte ki az elvégzett pontos munkáért. Véleménye szerint a felmérés eredménye visszatükrözi, ami az ifjúság világában a terepen tapasztalható. A felmérésben elhangzott általános tapasztalatként, hogy a mai fiatal generáció a közöny ifjúságának tekinthető. Gubík szerint ezt a közönyt csak fiatalok saját nyelvén szóló közösségi programokkal, célzottan őket megszólító rendezvényekkel lehet megváltoztatni. Ez a mai kornak az egyik legnagyobb kihívása és a külhoni ifjúsági vezetők felelőssége, hiszen a közöny az asszimilációnak a melegágya. Ezek a célkitűzések, az asszimiláció közösségi élmények által történő mérséklése az ifjúság körében, adják szervezetének, a Via Novának is a fő arculatát. Úgy véli, kiváltképp fontos lenne az önszerveződő szervezetek programalapú támogatása mellett azok normatív támogatása is, hiszen ez hosszú távú stabil működésük záloga. A kutatás eredményeképp elhangzott, hogy a „Haza” fogalmáról ma jellemzően nem a történelmi nagyságra és a büszkeségre asszociálnak a fiatalok, hanem elsősorban az otthonérzet és biztonság igénye váltja fel a korábbi generációk tudatában még rendíthetetlen pilléreket.
A Kárpát-medencei fogalomrendszer is tisztázásra szorulna. Szükséges lenne egyfajta szótár létrehozására, mert sok fiatal bizonytalan az anyaország, külhoni magyarság, kisebbség, földrajzi fogalmak és hasonló kifejezések használatában, vagy épp keverik azokat.
Ahogy több felszólaló is kiemelte, Gubík is fontosnak tartja egy új magyar márka megteremtését. A Via Nova elnöke szerint Kárpát-medence szerte az olyan sportolók, művészek, rendezvények, események, termékek, egyesületek sikertörténetének kiemelése, mint Rúzsa Magdi, a DAC, a Tisza cipő, a Felvidéki Szépe, Tusványos, székely zászló terjedése stb. mind hozzátartozik a lokálpatriotizmus és egy új, fiatalok számára könnyen vonzóvá tehető „magyar márka” erősítéséhez. Nagyon fontos azonban, hogy korunk új hősei és márkái ne a hagyományos értékek helyett, hanem azok mellett jelenjenek meg.
tsák, Felvidék.Ma
{iarelatednews articleid=”50241,50039″}
