Megkérdeztük Urbán Zoltánt, lévai jogi szakértőt, mi a véleménye az újonnan nyílt Jogsegély Központról:
„Ami magát az ötletet illeti, nem elvetendő, sőt dicséretes. Az emberek sok esetben tájékozatlanok a jog terén, nem ismerik sem a szlovák, sem az Európai Uniós jogrendszer által nyújtott lehetőségeket, segítséget, kiskapukat, határidőket. Kevesen ismerik az ügyész és az ombudsman fogalmát, nincsenek tisztában az elévülési idővel. Nem akarnak, illetve nem mernek panasszal fordulni a végrehajtói és az ügyvédi kamarához, vagy az igazságügyi minisztériumhoz, esetleg az ombudsmanhoz. Erre nem egyszer láthatunk példát. Ezt a hiányosságot pedig sokan ki is használják, példának okáért a szociális- és a betegbiztosító előszeretettel alkalmazza, hogy néha 12-13 év után számláz ki be nem fizetett járulékokat. A megilletődött állampolgár pedig úgy érzi tehetetlen, beletörődik s már tőrbe is csalták.
A jogrendszerünk abban a pillanatban, ahogy az adott polgár megegyezik s kifizeti az első illetéket, szinte tehetetlen. Ha létezik is „kiskapu”, az költséges (a perelt összeg 6%-a bírósági illeték + képviseleti költségek) és hosszadalmas, ráadásul egyáltalán nem biztos a siker.
Pont az ilyen esetekre jelent megoldást a Jogsegély Központ, feltéve, ha az adott állampolgár még időben kér segítséget. Örömmel értesültem arról is, hogy a jogi segítség költségei nem „csillagászatiak”. Viszont, ami elszomorít az az a tény, hogy segítségért csak olyan személy fordulhat, aki anyagi szükséghelyzetben van és a per végkimenetele nem kilátástalan. Ezt én személy szerint kirekesztőnek érzem azokkal szemben, akik ugyebár rendelkeznek munkahellyel, de a bérükből nem engedhetik meg maguknak egy ügyvéd igénybevételét. Ilyenek közt lehetnek tanárok, nővérek, kismamák, sok gyermekes családok stb., mivel nem sok munkahely van nálunk korrekten megfizetve.
Szintén kétségeket ébreszt bennem az előzetes konzultációt illető szabály is, mely ingyenesen csak egy órát határoz meg, ami szinte sosem elég egy teljes problémakör áttanulmányozására.
Az általános jogi képviselet 20 százalékáért olyanok folyamodhatnak, akiknél a bevétel meghaladja a létminimum 1,4-szeresét, de nem lépi túl az 1,6-szorosát, ill. nem tudják a jogi képviselet költségeit bebiztosítani ingóság és ingatlan eladásával valamint eme javak bérbeadásával. Ezeken a határokon kívüliek számára nem lehetséges a kedvezményes jogi képviselet. „Az elnyomó törvények hajlamosak erősíteni azt, amit tiltanának. Ez az a kényes pont, amelyre a történelem minden jogi szakmája alapozza biztos állását.”
Bízom benne, hogy aggályaimat ők is tudatosítani fogják, s idővel enyhítenek az ingyenesség kritériumain. A jog mindenkié, ezért mindenkinek jár a korrekt eljárás, nemcsak azoknak, akik mélyszegénységben élnek. A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik, ami az iroda nyílásával megtörtént, ennek azért mindenképpen örülünk” – mondta el portálunknak Urbán.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”51577″}
