Tárgyilagosabb lett a Magyarországról alkotott kép a világsajtóban – ezt állapította meg a Nézőpont Intézet legfrissebb, Magyarország a világsajtóban 2014 című elemzése. 13 ország 99 sajtótermékében vizsgálták a Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági cikkeket – ezek közül a szlovákiai SME oldalán volt a legmagasabb a kedvező médiaképpel rendelkező cikkek aránya.
A Magyarországról szóló hírek közül a világsajtó az ország külkapcsolatainak szentelte a legnagyobb figyelmet: 2014-ben összesen 1937 írás jelent meg a témával kapcsolatban, vagyis minden negyedik vizsgált cikk a magyar diplomáciával, valamint bi- és multilaterális vonatkozású kérdésekkel foglalkozott. A második legtöbb cikket adó téma a magyar demokrácia és jogállamiság, valamint a bankszektor helyzete volt.
A külügyi hírek legerőteljesebben májusban és októberben formálták Magyarország nemzetközi megítélését, ezekben a hónapokban publikálták ugyanis a legtöbb cikket a témában (szám szerint 264 és 341 darabot). Tavasszal a külföldi sajtó például hosszú időn keresztül napirendjén tartotta Orbán Viktornak a magyar kisebbség autonómiájával kapcsolatos kijelentését – az erről szóló híradások azonban kevésbé voltak kiegyensúlyozottak.
A szlovákiai SME 407 esetben írt Magyarországról, ezzel a harmadik helyen zárt a sajtótermékek szerinti megjelenésszám-rangsorban. A legtöbb cikket a Reuters közölte, a második helyre az osztrák Der Standardot mérték.
A tíz legtöbb megjelenést adó sajtótermék közül a SME internetes oldalán volt a legmagasabb a kedvező médiaképpel rendelkező cikkek aránya (kedvező cikkek: 23, tárgyilagos-semleges: 278, kedvezőtlen: 41). A szlovákiai lap cikkei, tudósításai elsősorban gazdasági témákat érintettek: olyan kedvező információkról számoltak be, mint hogy nőtt a magyar gazdaság, a kiskereskedelmi forgalom, az ipari termelés volumene, illetve hogy javult a magyar BMI adat – olvasható a felmérésben. A vizsgált szlovákiai lapokban 785 írás foglalkozott Magyarországgal (2013-ban ez a szám 1008 volt), ezek közül a Nézőpont Intézet 643-ről állapította meg, hogy tárgyilagos-semleges hangvételűek, 30-at a kedvező cikkek, 112-t pedig a kedvezőtlen cikkek kategóriájába sorolt.
A legtöbb kedvezőtlen hangvételű cikk arányaiban az osztrák Der Standard és a Die Presse online és print kiadásában volt olvasható. A lapok kritikussága elsősorban a magyar demokrácia és jogállamiság vélt hanyatlására vezethető vissza: a cikkek jelentős része az ország általuk autoriternek vélt fordulatát, valamint a demokrácia leépítését bírálta.
A tárgyilagos cikkek aránya a Rzeczpospolita esetében volt a legmagasabb (93 százalék), a lengyelországi lapot a Reuters követi. Összességében tehát e két lap volt, amelyik a legtárgyilagosabban számolt be 2014-ben a magyar politikai és gazdasági helyzetről.
Az elemzés azt is megállapította, hogy 2013-mal összevetve 2014-ben tárgyilagosabb lett a magyar médiakép a nemzetközi sajtóban. A semleges médiaképpel rendelkező tudósítások aránya 63,7 százalékról 71,8 százalékra nőtt. A kedvezőtlen médiaképet alkotó cikkek aránya 29,5 százalékról 24,5 százalékra csökkent, míg a kedvező írások aránya 6,7 százalékról 3,8 százalékra változott. Kovács Zoltán kormányszóvivő szerint fontos változás állt be Magyarország külföldi médiamegjelenésében tavaly, ez pedig a kormányzat által 2010 óta elvégzett munkának köszönhető.
A Nézőpont Intézet médiaelemzői – a SME mellett – a szlovák sajtótermékek közül a Hospodárske Noviny gazdasági napilap és a Pravda közéleti napilap internetes kiadásait követték figyelemmel.
Felvidék.ma
