Az 1938. évi komáromi tárgyalások és az első bécsi döntés címmel tudományos konferenciát tartottak Komáromban a Selye János Egyetemen október 24-én. A mintegy tucatnyi neves előadó egyrészt a Komáromban zajlott magyar-csehszlovák tárgyalásokat (1938. október 8-13.), másrészt magát az első bécsi döntést (1938. november 2.) járta körül.
1938-ban Magyarországnak és Csehszlovákiának kétoldalú tárgyalásokon kellett volna területi vitáját eldöntenie, de ez nem járt eredménnyel. Ezért aztán a nagyhatalmak döntöttek: Bécsben, 1938. november 2-án, Felvidék egy részét Magyarországhoz csatolták. A visszacsatolt területekre november 5-e után vonult be a magyar hadsereg, Horthy Miklós kormányzóval az élen. Horthy diadalként ünnepelte a döntést és remélte, hogy a többi Trianonban elvett terület is visszakerül idővel. A 80 százalékban magyarlakta vidéken pedig a lakosság diadalkapukkal és virágesővel fogadta a katonákat.
Simon Attila révkomáromi történész, aki előadásában a bécsi döntést megelőző hetekben Kassa példáján keresztül szólt a szlovákiai magyar kisebbség helyzetéről, elmondta, amikor lehetőség nyílt a revízióra, a szlovákiai magyarság nagy többsége kiállt a revízió mellett és támogatta. Annál is inkább mert, ugyanebben az időben Szlovákiában már Josef Tico vezetésével egy fasiszta rendszer épült, tehát nem csoda, hogy a szlovákiai magyarok olyan lelkesen vonultak ki november 2-a után az utcára és ünnepelték a bevonuló honvédséget.
Simon Attila történészen kívül A sérelem diskurzusáról Michela Miroslav tartott előadást. Ablonczy Balázs Teleki Pál személyéről és az első bécsi döntésről, Popély Gyula a magyar-szlovák megegyezés lehetőségéről a komáromi tárgyalások alatt és után címme tartottak érdekes értekezést a témával kapcsolatban. Az első bécsi döntés hatásáról a dél-szlovákiai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói járásban címmel Gabzdilová Soňa szólt a hallgatósághoz. Fedinec Csilla az első bécsi döntést ukrán nézőpontból közelítette me. Hogy milyen visszhangja volt a bécsi döntésnek a korabeli szlovák sajtóban, arról Olejník, Milan, Bukovszky László pedig a közigazgatásra való hatásáról beszélt. Az első bécsi döntés után kialakult új magyar-szlovák határszél néhány problémáját a szlovák kormányzat szemszögéből Hetényi Martin világította meg, Pekár Martin pedg az első bécsi döntés nyomán a Kelet-Szlovákia térségében bekövetkezett változásokról szólt. A szlovák vezetés külpolitikai törekvéseiról az első bécsi döntéstől 1945-ig pedig Janek István tartott tartalmas előadást.
Az első bécsi döntés egyike a nagy szimbolikus konfliktusoknak a XX. századi magyar-szlovák kapcsolattörténetben, mely máig nem oldódott föl. Szarka László az MTA Etnikai–Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, aki a határrevízió kérdéséről a cseh-szlovák és magyar külpolitikában cimmel tartott előadást, elmondta ugyanúgy élték meg a bécsi döntésnél a területi változásokat, mint a magyar társadalom Trianont. Ez a párhuzam, bármennyire is eltúlzottnak tűnik, a szlovák társadalomban mindmáig él. Szarka László zárszava szerint ez volt az első alkalom, hogy a bécsi döntés magas szinvonalú tudományos diskurzus tárgyát képezte. Úgy tűnik, generációváltás tanúi is vagyuk, amennyiben felnő mindkét oldalon egy-egy történész generáció, amely számára a kitikailag megalapozott narrativa felülirja az elfogult nemzeti narratívát.
Tény, hogy a magyar és a szlovák történetírás között vannak viták ebben a kérdésben, de ha nem aktuálpolitikai kérdésként tekintünk a történelemre, akkor van remény, hogy az álláspontok közeledjenek.
Felvidék Ma, dunatv.hu, hb, sk
