Kövér László Románia mellett, Szlovákiát is bírálta, amiért szerinte itt „egyenesen nemzetbiztonsági kockázati tényezőként” tekintenek a magyar közösségre.
A magyar közösségek önrendelkezésének biztosítása szempontjából a környező országok közül kedvező példaként említette Szlovéniát és Horvátországot, a szerbiai magyarság helyzetéről pedig azt mondta, ott többé-kevésbé javul a helyzet.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában adott nyilatkozatában úgy fogalmazott: a szlovák véleményformáló elit tisztességesebb tagjai lennének hivatottak arra, hogy önvizsgálatot tartsanak és megválaszolják, hogy „miért képtelenek arra a minimális nagyvonalúságra”, hogy elismerjék, ha az elit bűnöket követett el, és „ne állandóan azzal takarózzanak, hogy a szlovákokkal szemben követtek el bűnöket”. Ezek a hivatkozások ráadásul „jelentős részben nem is igazak” – tette hozzá.
Kiemelte: a magyarok tömeges deportálása, kényszermunkára hurcolása a második világháborút követően az akkori csehszlovák politikai elit döntése volt, amit „haladó hagyományként” a különvált Szlovákia politikai elitje is a magáévá tett, miközben a németeknek megadta a minimális erkölcsi elégtételt – folytatta kövér László.
„Én itt látok egyfajta kisebbrendűségi komplexust is, amin azért túl kéne jutni” – mondta az Országgyűlés elnöke, aki szerint a szlovák nép többet érdemel ennél a megalázó helyzetnél.
„Azt szeretnénk, ha a környező országokban élő magyar közösségek megkapnák, ami jár nekik” – mondta Kövér László, megjegyezve, hogy az Európai Unió ebből a szempontból „kicsit torzan fogja fel az emberi jogokat”, hiszen a „hizlalandó sertések és a tojóhibridek mentálhigiénéjével többet foglalkozik az európai szabályozás”, mint a közösségek oktatási és kulturális önrendelkezésének védelmével.
Kossuth Rádió, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53149,53135,53059,47134,44849″}