Mérgező vegyszerek a kínai éttermek számára szánt csirkék tápszerében, melyeket a tenyésztő azért kevert bele, mert megfigyelte, hogy attól gyorsabban nőnek • Rákkeltő dioxinok a német élelmiszerekben, melyeket azután fedeztek fel, hogy az ottani takarmánygyártó öreg konyhai étolajat adott a táphoz, mely egyébként már csak bionafta gyártására alkalmas • Az amerikai szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazott 17-béta ösztradiol növekedési hormon, mely a EU által karcinogénnek minősített, mivel elősegíti és előidézi a tumorok növekedését is… és természetesen a génmanipuláció és a nemesítéssel való játszadozás…
Mindez rejlik azon tény hátterében, hogy míg 25 évvel ezelőtt a zootechnikusok megközelítőleg 44 nap alatt tudtak felnevelni egy másfél kilós csirkét, addig jelenleg mindössze 34 nap kell egy kétkilós baromfi neveléséhez. S mindehhez ráadásul kevesebb tápra van szükség. A 110 kilós vágósertés felneveléséhez ma mindössze 120 napot vesz igénybe a korábbi 180 nappal szemben.
Az állattenyésztés terén kirobbant számos botrány és az ott elért „csodás” eredmények ellenére a szlovák tudósok és ellenőrök szerint legalább Európában a mai takarmányok lényegesen biztonságosabbak, mint pár évtizede. Ugyancsak szerintük a takarmányok komolyabb ellenőrzés alatt állnak, mint maguk az élelmiszerek.
Mindebben megegyezik a Központi Ellenőrző és Vizsgálati Mezőgazdasági Intézet takarmányokkal foglalkozó osztályának igazgatója, Peter Řeháček, valamint a szlovákiai Takarmánygyártók Szövetségének vezetője, Marian Uhrík.
Csontliszt nélkül, de..
Mindketten a csontliszt állati takarmányként való alkalmazásának tilalmára hivatkoznak minden emberi fogyasztásra szánt állat esetében, mely a BSE- botrány kirobbanása után lépett érvénybe. Azóta a baromfiaknál, sertéseknél és a borjaknál csak a halliszt alkalmazható tápként. A baromfiak és a malacok etethetők vérliszttel is. Ez viszont ismét nem hangzik a legjobban és legetikusabban, de a tudósok szerin a hal- és a vérliszt teljesen biztonságos.
Az európai takarmányfajták biztonságosságának növelése érdekében fontos lépés volt 2006-ban az állatok növekedésének serkentésére használt antibiotikumok alkalmazásának betiltása. Azóta az EU állattenyésztői csak a valóban beteg állatok gyógyítására juthatnak hozzá ezekhez. Ennek ellenére az uniós országokban továbbra is meglehetősen nagy az eltérés az antibiotikumok felhasználása tekintetében. Míg Szlovákiában tavaly egy kilogramm sertéshús előállításához 43 milligramm antibiotikumot használtak, addig Csehországban 80-at, Lengyelországban több mint 130-at, Németországban több mint 200-at, Spanyolországban viszont ez a mennyiség a 240 milligrammot is meghaladja. (Összehasonlításként: 1 tabletta penicillin 500 milligrammos.)
Řeháček és Uhrík lényegesnek tartják a rákkeltő dioxinok használatának jelentős korlátozását is. Néhány évtizeddel ezelőtt a kukoricát még mazutfűtésű szárítókban, nyílt tűz fölött szárították. Később azonban rájöttek arra, hogy éppen a nyílt tűz okozza az élelmiszerekben a rákkeltő dioxinok létrejöttét.
További mérlegelés után betiltottak a takarmányokban egy egész sor vegyi anyag használatát. „ Az EU jelenleg is vizsgálja, vajon betiltsa-e egyes színezőanyagok és ízesítők használatát, mivel azok vegyi anyagok” – mondja Uhrík. Már az istállókat sem festik szintetikus festékekkel, hogy azok nyalogatása által ne fertőződjön a tehenek teje. Helyettük környezetbarát festékeket használnak. Jelenleg már kisebb veszélyt jelentenek a penészgombák is, amelyek veszélyes toxinokat termelnek.
Az állatok szervezetébe a penészes takarmánnyal jutó mérgező anyagok az emberi szervezetre is veszélyt jelentenek. „Európa klímája meglehetősen kedvez a penészgombáknak. Összesen 150 fajta penészgombát tartunk számon, melyek rákkeltő toxikus anyagokat tartalmaznak” – hívja fel a figyelmet Uhrík, hozzátéve, hogy jelenleg a rothadt kukoricát már elégetik, míg egykor a szeszgyárakba került, a visszamaradt cefrét pedig állati takarmányként hasznosították.
Olcsóbb ellenőrzés
A penész elleni harcban fontos szerepe van a detektálás olcsóbbá tételének is. „Harminc évvel ezelőtt a toxinokat csupán egy Tel Aviv-i laboratóriumban tudták detektálni. Egyetlen vizsgálat 25 ezer dollárba került. Ma a laboratóriumok 15-20 euróért négy toxin kivizsgálását is elvégzik” – folytatja Uhrík. Időnként azonban újabb problémák is felmerülnek. Németországban két évvel ezelőtt mintegy 3500 farmon megjelent egy Szerbiából behozott régi rákkeltő kukorica.
Řeháček mindehhez hozzáteszi, hogy a takarmányok és az előállításukhoz felhasznált nyersanyagok raktározásának ellenőrzése minden vállalat ellenőrzésének a részét képezi. A farmerek azonban szerinte maguk is ügyelnek raktáraikra, mert a takarmány nagy érték.
A hivatal szerint a takarmányok azért is biztonságosabbak, mert jelentősen megszigorították ellenőrzésüket. „Valamikor azt vizsgálták, mit kell tartalmaznia a takarmánynak, ma viszont azt, hogy mit nem szabad tartalmaznia” – teszi hozzá Uhrík.
Az EU óvatossága olyan mértékű, hogy hat évvel ezelőtt még a konyhai ételmaradék takarmányként való felhasználását is betiltotta, abból a meggondolásból, hogy azok révén alkalmatlan anyagok is belekerülhetnek.
A legtermészetesebb takarmányokat viszont csak a környezetbarát farmokon találhatjuk. Az ottani állatok egyáltalán nem fogyaszthatnak ipari eredetű takarmányt, csupán olyat, amit a farmon állítanak elő. A melegebb hónapokban az állatok a legelőkön vannak. Az ökofarmon semmilyen adalékot és szóját nem használnak. Ott az az elv érvényesül, hogy az állatok csupán a farmról származó takarmányt fogyaszthatják” – egészíti ki Uhrík.
A múlthoz képest javult az ipari eredetű takarmányok biztonságossága is, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem tartalmaznak megkérdőjelezhető összetevőket. A tojás sárgájának színeződését például vegyi pigmentekkel segítik elő.
Az emberi fogyasztásra szánt állatok nevelésének legnagyobb rizikótényezői tehát a növekedést serkentő antibiotikumok és hormonok, a régi műszaki vagy égett étolajak takarmányokhoz való keverése, a nehézfémekkel szennyezett termőföldeken való takarmánytermesztés, a szója csontliszttel való helyettesítése, valamint a rákkeltő toxinokat tartalmazó penészes takarmány feletetése az állatokkal.
Ivan Haluza, http://www.etrend.sk/ ford. nzs, Felvidék.ma
