A parlamenti képviselők elutasították a kötöttpályás közlekedésről szóló törvényjavaslatot, mely azt hagyta volna jóvá, hogy kétnyelvű helységnévtáblákat helyezhessenek el a magyar lakta településeken.
A települések vasúti megállóhelyein, ahol a lakosság legalább 20 százaléka egy-egy nemzeti kisebbséghez tartozik, ott a kisebbség nyelvén is jelenjen meg a helység nevének a kiírása – javasolták a Most-Híd képviselői. „A javaslat célja az volt, hogy elhárítsa a technikai és törvényi akadályokat a kisebbségi nyelvhasználati törvény azon rendelkezéseinek érvényesítése útjából, amely a községek nevének elhelyezését érinti a vasútállomásokon” – nyilatkozta Érsek Árpád, az egyik beterjesztő.
Érsek elmondása szerint a törvényben azt javasolták, hogy a közlekedési hivatal a törvényből kifolyólag helyezze el a kisebbségi nyelvű táblákat a vasútállomásokon. „A javaslat megközelítőleg 144 községet érint” – mondta Érsek. Véleménye szerint a nyelvhasználat minden kisebbség identitásának az alapja. „Az állam aktív fellépése a kisebbségi nyelvek védelme érdekében nem csak a kisebbségi kultúrák és az etnikai csoportok védelmének szempontjából fontos, hanem az élet, az egészség, a biztonság és a kisebbségek tulajdonának védelme szempontjából is” – tette hozzá Érsek Árpád.
A kormánypárti képviselők október 1-i szavazásukon ismételten bebizonyíthatták, hogy nem fontos számukra a kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati érvényesülése.
Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”53150,52486″}
