Az Ipoly-Hont Polgári Társulás szeptember és október folyamán munkatalálkozókat szervezett a Lévai járás dél-keleti térségében. A szervezet mind a 19 településén lezajlottak az összejövetelek.
„A munkatalálkozókra az Integrált operációs program 2015-től 2020-ig terjedő vidékfejlesztési alprogramja stratégiai dokumentum előkészítésével kapcsolatban kerültek sora. Ezen találkozók lényege megismerni a polgárok nézeteit a községek, városok jelenlegi állapotáról és jövőjéről” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Gubiš Ágnes projektmenedzser, a társulás elnöke. A szervezet összegző találkozójára október 22-én Nagytúron kerül sor.
Az egyes találkozókon a helyi érdeklődők bevonásával a szakemberek összegyűjtötték az adott település gazdasági és társadalmi előnyként, valamint hátrányként felmerülő tényeket. A községek SWOT analízisének feldolgozása után egy közös SWOT ajánlás készül a társulás régiója számára. Ez figyelembe veszi az egyes községek állapotát, a nyújtott szolgáltatások színvonalát és a jövőbeni prognózisokat – fogalmazott a projektmenedzser. Majd hozzátette: a legnagyobb a várakozás Ipolyság városát illetőleg, mely a régió egészségügyi, iskolaügyi, közlekedési, kereskedelmi és szolgáltatási központja.
Az utolsó állomások egyikeként október 8-án Ipolyságon szerveztek munkatalálkozót Martina Kukučková és Katarína Škrdlová a Nagykürtösi Ipoly Mente Partnerség régiófejlesztési társulás munkatársának a vezetésével. A szakmai összejövetelen elhangzott, a vidékfejlesztési program támogatja a volt központi falvak jelentőségét a kulturális és folklór hagyományok őrzése terén, ugyanakkor erősíti a helyi vállalkozások fejlesztését is.
A szervezethez tartozó több településen már elvégezték a helyspecifikus elemzéseket. Ezzel kapcsolatban Gubiš Ágnes megjegyezte: „az elemzésekből többek között kitűnt, hogy a régió potenciálja a mezőgazdaságban, a meglévő tevékenységek korszerűsítésében és a feledésbe merültek megújításában van. Ilyen például a szőlészet, a gyümölcsészet, illetve a méhészet. Ez a régió minőségi mézzel büszkélkedhet, mely díjakat nyer és ebben óriási lehetőség rejlik.”
Az integrált operációs program vidékfejlesztési alprogramjának stratégiai dokumentációjának két része van. Az elemző része, mely statisztikai adatokat és különböző elemzéseket – swot, problémaelemzés – tartalmaz. A továbbiakban, a nagytúri találkozót követően összeáll az analitikus keret, mely meghatározza, mely területekre kellene beruházni a régió fejlődése érdekében – vázolta fel a projektmenedzser. Emellett meghatározzák pénzügyi keret, mely megszabja a beruházások értékét. A stratégiai kereten belül meghatározzák, ki folyamodhat támogatásért, mekkora lesz annak összege, illetve az önrész, mire irányulnak a támogatások.
Ezt a dokumentumot az Ipoly – Hont Polgári Társulás két részletben terjesztik be a mezőgazdasági minisztériumba, mely kiértékeli a teljes stratégiát. Ezt követően a minisztérium kiválasztja azon polgári társulásokat, melyeket a minisztérium kijelöl a helyi akciócsoportok szerepének betöltésére. A kiválasztott társulások minimálisan 2,4 milliós dotációban részesülnek. „Célunk egy olyan stratégiai dokumentáció összeállítása, amellyel sikeresek leszünk. Így a minisztériumi támogatásból folytathatjuk a már megkezdett fejlesztéseket az Ipoly menti községekben” – hangsúlyozta a társulás vezetője.
Az Ipoly-Hont Polgári Társulás 19 községet és 36 civil szubjektumot, azaz társulást és vállalkozót tömörít. A társulás a Lévai járás dél-keleti szegletének településeit, s azokban működő szervezeteket fogja össze. Az nagytúri székhelyű szervezet az elmúlt időszakban számtalan kisebb régiófejlesztési beruházást hajtott végre a településeken.
Pásztor Péter, Felvidék.ma
Fotó: Ipoly-Hont PT.
{iarelatednews articleid=”50580″}
