A Thália Színházban október 23-án, pénteken 19 órakor népzenei és klasszikus koncertre került sor az 1956-os forradalom emlékére. Csík János és zenekara Esszencia c. műsorát mutatta be. A koncert előtt Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke tartott beszédet.
A kassai magyar hét október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulójának megünneplésével kezdődött. Varga Lívia színművész Karácsony Gábor egyik 56-os írásából idézett.
Majd Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke mondta el ünnepi beszédét.
Emlékező gyülekezet – kezdte a szónok -, a történelem is történik körülöttünk. Majd kifejtette, hogy új korszak küszöbén állunk, amelyik új és új lehetőségeket kínál nekünk. És ha nem ismerjük föl lehetőségeinket, akár szlovák, akár magyar, akár szerb részről, hogy mi a kötelességünk és kötelezettségünk, akkor valóban keserves időszak vár ránk.
Ez a kérdés most, október 23-án aktuális, mert ez felszabadulásunk ünnepe! Ami utána következett, az a ránk kényszerített véres szabadságharc volt, de a hősiesség is. A véráldozat, a munkásoké, a pesti srácoké, a szellemi előkészítés az íróké és az egyetemistáké, s a kitartás végsőkig, a munkástanácsoké az újjászervezett kommunista hatalommal, mind, mind köteleznek minket az emlékezésre, s mindenekelőtt arra, hogy békés körülmények között is igyekezzünk méltóak lenni elődeinkhez, 1956 hőseihez.
Akkor rövid ideig egységes volt a nemzet és egység volt ennek megítélésében és csodálatában. Ez az esemény ráébresztette Európa népeit, hogy közös a sorsunk, s ebben kell megtalálni a közös cselekvés lehetőségét akkor is, ha nagyobb és még nagyobb földi hatalmak ezt sokféle módon gátolják.
Az elmúlt hetek történései ráébresztik a keresztény népek, az egészséges gondolkodású emberek jelentős részét, hogy közös a sorsunk, s ennek keretében kell megtalálni a közös cselekvés lehetőségét, akkor is, ha ezt a nagyhatalmak sokféle módon gátolják, vagy más forgatókönyvet akarnak számunkra előírni.
Nem nyugati nagyhatalmak, nem belső összeesküvés és nem ideológiai bomlasztás volt a forradalom előidézője. Írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek, építészek, meg azok, akik közel állnak a népi kultúrához, közvetlenül érzékelték a beszolgáltatások, a padlásseprések, a kilakoltatások, a téeszesítés embertelen körülményeit, hatásait. A hatalom birtokosai mindig rettegtek attól, hogy a népi kultúra művelői művészi eszközökkel kifejezésre juttatják életképességüket. Hiszen elég volt csak néhány napnyi szabadság és megjelent az Irodalmi Újságban Illyés Gyula rendszerkritikus verse az Egy mondat a zsarnokságról” – mondta beszédében. Majd Tamási Áron idézettel fejezte be. „A madárnak (…) szárnya van és szabadsága, az embernek szülőföldje és sok kötelessége.”
A keresztény népeknek az ökumené jegyében erősödjön a veszélytudata és képesek legyenek a józan gondolkodásra és cselekvésre. S ebben segít nekünk a népi kultúra és a Csík zenekar is.
Ma egész Európában liberális támadások érik nemzeti kultúránkat és idegenellenességgel, nacionalizmussal vádolnak minket. Közös érdekünk, hogy megértessük ezeknek a nézeteknek a képviselőivel, hogy a keresztény Európa a nemzetek Európája. Valamennyi európai nemzetnek saját identitását kell ápolnia és nem valamilyen nemzetek feletti Európai Egyesült Államok megalakítása a célunk. Ennek jegyében úgy kell élni a történelmi pillanattal, nem tudjuk milyen hosszú idővel, mely megalapozhatja azt, hogy úgy legyen megbékélés Európában, hogy ugyanakkor a magyar nemzet érdekeit is képviseljük. Itt is, vagy éppen Kárpátalján, Várvidéken, Délvidéken, Erdélyben!
Ezután következett a Csík-zenekar koncertje.
Kassán október 19-29-e között rendezik a Rákóczi-expressz, a magyar kultúra és magyar-szlovák együttműködés hete rendezvénysorozatot a Magyarország Főkonzulátusa kezdeményezésére. Pénteken, október 23-án a Rákóczi-mozdony is megérkezett Kassára. Ahogy a Rákóczi-intercity összekötötte Budapestet Kassával, úgy kellene nekünk is összefognunk – erre kívánták felhívni a figyelmet.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma {iarelatednews articleid=”56957, 57011″}