Tapolca és a Pozsonyhoz tartozó Főrév, egykor különálló település, ma már városrész, már sok éve szoros testvértelepülési kapcsolatot ápol. Erről tanúskodik az is, hogy a szeptember utolsó hétvégéjén rendezett főrévi, illetve rózsavölgyi búcsún, falunapon részt vett a Balatontól északra található Tapolca városának négyfős küldöttsége Doba Zoltán polgármester vezetésével, akik péntektől vasárnapig egy hosszú hétvégét töltött vendéglátóinál.
Szombat délután a rózsavölgyi kultúrház előtti szabadtéri színpadon fellépett többek között a tapolcai Batsányi Táncegyüttes és Petrus Gyula zenész is. Nekünk, a főrévi közösséghez tartozó, avagy oda is misére járó hívők számára vasárnap délelőtt a fél tízes ünnepi búcsúi szemtmise keretében volt lehetőségünk találkozni Tapolca városának vezetőségével.
A mise elején Tomasek László nyugalmazott lelkipásztor, aki jelenleg a főrévi miséket szolgálja a csaknem 60 fős főrévi magyar közösség számára, minden vasárnap, illetve a parancsolt köznapi ünnepeken a főrévi az 1916-ban a Csáky grófok által építtetett kastélytemplomban, és Mrva Olga főrévi kántornő üdvözölte az anyaországi vendégeket. Kiemelte, nagyon fontos, hogy legyenek a jövőben is ilyen testvértelepülési kapcsolatok, kölcsönös látogatásokra okot adó események, akárcsak ez a búcsú is, amely Páli szent Vince emléknapjához kapcsolódik. Elmondta továbbá, a két település sokéves együttműködésre tekint vissza, hiszen Olga kántornő is több alkalommal szervezője volt magyar diákok Tapolcára és a környékére történő utaztatásának.
Emlékeztünk a nemrégiben elhunyt elődjére, Ács Ferenc polgármester úrra is, akinek nagy érdeme volt a tapolcai Trianon-emlékmű felállításában. Nekem is volt szerencsém beszélgetni vele ottjártunkkor, 2010 nyarán.
László atya, kihasználva az aktuális, a napokban a közmédiában csaknem kizárólag a menekültválságról szóló híreket, nagyon frappánsan fogalmazott. Mit magyarázkodnak a nagy demokráciájukról híres csehek s osztanának még több menekültet Magyarországra, mikor ide úgyis olyan nagy számban jönnek, amikor ők a második világháború után hárommillió szudétanémetet elűztek, kisemmiztek, nem beszélve arról, hogy a mi elődeinkkel is ezt tették. Ma ezért már rég a hágai legfelső bíróságon lenne a helyük – tette hozzá László atya. De ami késik, nem múlik.
A mise a pápai, a magyar himnuszok és a Boldogasszony Anyánk eléneklésével zárult. Ezután volt lehetőségük beszélgetni a híveknek is a vendégekkel, majd tolmácsukkal, egy pozsonypüspöki hölggyel, városnézésre indultak. A tisztelendő úr és a kántorok pedig az új, 2000-ben felszentelt főrévi plébániatemplomba mentek. Egykor itt járt az akkor még esztergom-budapesti segédpüspök, Erdő Péter bíboros. A templomnak Páli szent Vince a védőszentje.
A 11 órai nagymisét Saradin Péter plébános celebrálta. Ezután ünnepi ebéddel zárult a program a meghívott vendégek számára. Kinn, a rózsavölgyi kultúrház előtt pedig még estig
tartott a kirakodóvásár és körhintások várták a gyerekeket. Szép, nem mindennapi élményben lehetett tehát részünk ezen a vasárnap délelőttön. Aki szívesen ellátogatna a főrévi kastélytemplomba, minden vasárnap fél tízkor megteheti, örömmel és tárt kapukkal várunk bárkit.
Itt mondanám még el azt is, hogy idén nyáron is – mivel a vakáció idején nem tartottak magyar miséket -,részt egy tucatnyian részt vettünk Főrévből az augusztus 29-i Szent István-bazilikában szent királyunk tiszteletére rendezett bécsi misén és az azt követő néptánc- és
énekcsoportok fellépésein ft. Németh Rezső, korábbi főrévi lelkiatya vezetésével.
Zilizi Kristóf, Felvidék.ma{iarelatednews articleid=”55401,55459,55460,56682,56809″}
