Esős, szeles időjárás volt február 14-én, de ennek ellenére is megtelt a nyitracsehi Jurta Látványtár, mely már negyedik éve ad otthont az irodalom- és borkedvelő vendégeknek a XI. Balassi Fesztivál részeként.
A házigazda Dr. Csámpai Ottó Balassi Bálint kalandos élettörténetének elmesélésével nyitotta meg az idei összejövetelt. Balassi, aki hazafi, hívő keresztény, szerelmes, nyugtalan vitéz, vagy éppen borkedvelő ember, énjét mutatja verseiben.
Balassi bemutatásához kapcsolódott a hagyományosan megrendezett esemény elmúlt évekbeli legemlékezetesebb pillanatainak és neves előadóinak a felidézése hangulatos képes vetítés segítségével.
Balassi Bálint jómaga is borkedvelő emberként volt ismert, innen jött az ötlet, hogy az irodalmi munkásságának bemutatását egy baráti légkörű borkóstolóval lehetne összekötni. Hiszen végvári katonai szolgálat után többek között Nyitráról is írogatott leveleket. Feltételezhetjük, hogy 1588-ban, amikor a közeli Újvárban szolgált, gyakran megfordulhatott Nyitra vidékén és megízlelte a térség zamatos borait.
Minden résztvevő bemutathatta borát, azzal a feltétellel, hogy elszavalt egy Balassi-verset – bár voltak kivételek is: Csámpai László Orgoványi Anikó költeményét, a „Magyar bor Himnuszát” szavalta el, amely 2010-ben első díjat nyert a „Szőlészet és borászat a képzőművészetben és irodalomban” című országos pályázaton. Ez a borhimnusz festői életképekkel párosítja a magyar borvidékek és borok jellemzőit.
Az előző Bálint-napi borkóstolóknak rendszeres vendége volt Kátai Zoltán énekmondó, aki azonban most nem tudott jelen lenni. De az első Balassi-vers, bár felvételről, de mégis az ő előadásában hangzott el: Ehhez már csökönyösen ragaszkodtak a résztvevők, hiszen Balassi Bálint „Harmincharmadik” éneke, „kiben bűne bocsánatáért könyörgött akkor, hogy házasodni szándékozott …” a térség egyik kedvenc éneke lett.
A résztvevő borászok családtagjai, fiatalok és idősebbek, egyénileg, vagy csoportosan szavalva idézték fel Balassi korát a közönségnek. A korabeli nyelvezet Balassira jellemző nyelvezet színessége a mai ember számára nehézkes szövegnek tűnhet egy szavalat céljára, de a lelkes fellépők egytől egyig megbirkóztak a feladattal, hogy emlékezetessé tegyék ezeket a ritka pillanatokat.
Az ízes borok kóstolgatása közben a helyi énekkórus tagjai is dalra fakadtak, úgy csendesen, ahogy a böjti időben még megengedett, míg a gyerekek az íjászat fortélyaival ismerkedhettek meg a jurtánál.
A zoboralji régióban egyedinek számító rendezvény remek lehetőséget nyújt az érdeklődők számára elődeink kultúrájának, életmódjának megismerésére. A bemutatott borok készítőinek és az előadóknak a szervezők díszes kivitelezésű oklevéllel és ajándékkal kedveskedtek, ezzel is ösztönözve őket a további részvételre.
Megnyugtató, hogy az eddigi rendezvények következtében Nyitra vidéke is magáévá tudhatja Balassi Bálintot, aki átérezte a magyarság és kereszténység sorsát és karddal és tollal haláláig védte a hazáját.
Továbbá mindinkább tudatosul a tény, hogy a nyitracsehi JURTA Látványtár rendezvényei nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy az egy közösségben élő emberek párbeszédet folytassanak, megosszák gondolataikat, megvitassák gondjaikat ahelyett, hogy elzárkózva, szürkeségben tengetnék mindennapjaikat. Mert közösséget csak úgy alkothatunk, ha ismerjük közös céljainkat, vannak közös érdekeink és hasonlóak az értékeink, ha meg tudjuk osztani örömeinket, gondjainkat.
Csámpai László, Felvidék.ma
