Szeptember elsején indult el a Petőfi Sándor-program második programidőszaka. A Felvidékre a most induló programidőszakban kilenc ösztöndíjas érkezett. A Felvidék.ma Kertész Csilla ösztöndíjast és a program koordinálásával megbízott munkatársakat kérdezte a programidőszak indulásáról, az újdonságokról, és az előző időszak értékelésére is kíváncsiak voltunk.
A Petőfi-program keretében eddig milyen tevékenységet fejtettek ki az ösztöndíjasok?
Először is kiemelném a Petőfi Sándor-program azon fejezeteit, amelyek a Felvidéken több éven keresztül fognak működni, tehát nem egy évre szólnak. Ilyen például a Perspektíva program és az Éva babaprogram, az Igen, tessék mozgalom vagy a kárpát-medencei méretűvé kiterjesztett Civitas Fortissima történelmi vetélkedő is.
Emellett minden ösztöndíjas részt vett, illetve szervezett megemlékezést a nemzeti ünnepeink alkalmából. Részt vettek konferenciákon, megemlékezéseken, rendezvényeken is, ezeken is képviselve a Petőfi Sándor-programot. Ezek közül kiemelném a Felvidéken a kisiskolák megmentéséért szervezett komáromi nagygyűlést, ahol az ösztöndíjasok a felvidéki magyarsággal vállvetve együtt álltak ki a magyar kisiskolák ügye mellett. Szerveztek megemlékezéseket, előadásokat, kirándulásokat, táncházakat és hagyományőrző programokat a felvidéki magyarság megmaradásának ügyét szolgálva.
A kint töltött kilenc hónap alatt az előző program nyolc ösztöndíjasának lehetősége volt arra is, hogy megismerhessék az érintett terület egyedi sajátosságait, belső problémáit, mindazokat a körülményeket és szempontokat, amelyeket huzamosabb ideig történő ott-tartózkodással lehet csak megtapasztalni. Célunk volt, hogy gyakorlati segítséget nyújtsunk a magyar szervezetek munkájához, emellett ösztöndíjasként hozzájáruljunk új – hosszú távon is hasznos – kezdeményezések eredményes megvalósításához.
Augusztus végén egyhetes képzésen vettek részt. Miről szólt, s milyen céllal szervezték meg a képzést?
Minden ösztöndíjas a külhoni programszakasz kezdete előtt egyhetes képzésen vett részt, ahol átfogó képet kaphattak a határon túli magyarok helyzetéről. Minden Felvidékre érkező ösztöndíjas a régiós előadások során átfogó, részletes képet kapott a Felvidéken élő magyarság problémáiról, helyzetéről, ami nagy segítség lesz az elkövetkezendő kilenc hónapban a munkánk során.
A meghívott előadók között voltak a Nemzetpolitikai Államtitkárság, Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Nemzeti Választási Iroda munkatársai, de az ösztöndíjasok tájékoztatást kaptak az egyszerűsített honosításról, az egyházak szerepéről, a Balassi Intézet, a Rákóczi Szövetség tevékenységéről egyaránt.
Milyen témákat érintettek a képzésen? Kik adtak elő?
A régiós előadások során igyekeztek minden területet röviden bemutatni. A felvidéki magyarság helyzetéről és a Velemjáró alkalmazásról Horony Ákos tartott előadást. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke ismertette a magyar oktatásügyet Szlovákiában, Fazekas László református püspök úr pedig az egyházak szerepéről beszélt a magyar közösségek életében. A kultúra területéről Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke tartott egy rövid előadást. Emellett előadott Orosz Örs és Varga Norbert is.
Mikor kezdődött el a munka?
A legtöbb ösztöndíjas számára a munka az augusztusi képzéssel kezdődődött, de azoknál, akik az előző fogadószervezetükhöz kerültek vissza, így nálam is, a munka a program végeztével és a beszámolókkal nem szakadt meg, nyáron is voltak közös tervezések, megbeszélések, sőt programok is.
***
Miként értékelte a Nemzetpolitikai Államtitkárság a Petőfi Sándor-programot? – kérdeztük az államtitkárság munkatársától.
A kilenc hónapos külhoni programszakasz alatt 50 ösztöndíjas 44 településen segítette a szórványban élő magyarság közösségi életét, programjait. A fogadószervezetek és a szórványban élő magyar közösségek egybehangzó visszajelzései alapján szükség van az ösztöndíjasok hiánypótló munkájára. Csak néhány példa az eredmények közül: Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Horvátországban beindult, sok helyen újraindult a magyar nyelv oktatása. Beregrákoson és Munkácson néptánccsoport, Aknaszlatinán cserkészcsapat alakult. A Kárpát-medence számos magyar közösségében működik ősz óta rendszeres táncház, színjátszó kör, természetjáró szakkör az ösztöndíjasok munkájának köszönhetően. A szervezési, oktatási feladatokon túl az ösztöndíjasok segítettek a szervezetek adminisztratív feladataiban, honlapjaik kezelésében és pályázatok írásában egyaránt. A program honlapján az indulás óta közzétett több mint 600 hír, tudósítás, 240 fotó és képgaléria segítségével az érdeklődők folyamatosan nyomon követhették az ösztöndíjasok munkáját, és képet kaphattak a szórványban élő magyarság mindennapjairól és ünnepeiről. A 2016/2017. évi programokra összesen minden eddiginél nagyobb túljelentkezés volt.
Milyen újdonságok várhatók a most induló programban? Változott a program az előző időszakhoz képest?
A programban nagy változtatásokat a tavalyi év sikeressége miatt nem kellett végrehajtani. A gyakorlati munkát tettük könnyebbé az ösztöndíjak egységesítése és az elszámolás egyszerűsítése által. Az idei évben bekerültek új helyszínek és új fogadószervezetek is a keretbe, így még több szórványközösség profitálhat majd a Petőfi-ösztöndíjasok munkájából.
Mely szervezethez kerül új ösztöndíjas az idén?
Felvidéken minden tavalyi fogadószervezet idén is kap ösztöndíjast. Egy új helyszín került be ezúttal: a pozsonyi Csemadok ugyancsak kapott a 2016/2017. évre ösztöndíjast.
Milyen lesz a programidőszak menete?
A program az augusztusi felkészítő hét után a külhoni programszakasz kezdetével szeptember 1-jétől indult el igazán. Az első nagyobb beszámolókat az ösztöndíjasok részéről az eltöltött három hónapot követően küldik meg az államtitkárság részére, így a magyar szórvány napjára (november 15.) már ki lehet értékelni az idei év kezdeti eredményeit. Ezt követően a hatodik hónapban készülnek kisebb beszámolók és a program végén egy zárórendezvényen kerül sor a régiónkénti beszámolókra. Az ösztöndíjasok a tavalyi évben is összefogtak egy-egy nagyobb rendezvény megszervezése és népszerűsítése kapcsán. Érdemes tehát figyelemmel követni, hogy a programnak köszönhetően kárpát-medencei méretűvé növi ki magát egy-egy vetélkedő (Civitas Fortissima, Arany János-emlékév szavalóversenye), az ösztöndíjasok bekapcsolódása által népszerű lett az Örökségünk dal, és nagy sikere volt a szórvány napjára, a táncház napjára és nemzeti összetartozás napjára szervezett rendezvényeknek.
Felvidéki befogadó szervezetekhez az alábbi ösztöndíjasok kerültek: Balázs Mihály a nyitrai Podzoborie szervezetnél fejti ki tevékenységét, Baranyai Kinga Anna befogadó szervezete a Galánta és Vidéke Társulás. Bedi Katalin a pozsonyi Csemadok közművelődési szervezethez került. Brum Alejandra a kassai Rovás Civil Szervezetben és Debrőd Község Önkormányzatánál tevékenykedik. Burovincz Laura a Csemadok Füleki Alapszervezetét erősíti. Horti Réka Kaposkelecsénybe került, a Csemadok Bercsényi Miklós Alapszervezetéhez. Tornalja város lett a befogadó szervezete Hunyadi Péternek. Kertész Csilla a lévai Czeglédi Péter Református Gimnáziumhoz került vissza. A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányához Varga Emese Emma érkezett.
