A Magyar Nemzeti Kereskedőház 2017. március 16-17-én első alkalommal rendezte meg a Kárpát-medencei Gazdasági Konferencia és Kiállítás elnevezésű szakmai rendezvényt Hajdúszoboszlón, a határokon átívelő magyar-magyar együttműködések további dinamizálása jegyében, melyen közel 200 kiállító és több mint 400 szakmai látogató vett részt.
A rendezvényen a vállalkozókon és számos kormányzati tisztségviselőn kívül képviseltette magát az összes határon túli magyar politikai szerveződés, köztük az MKP, Menyhárt József elnök vezetésével.
A nagy érdeklődés mellett zajlott rendezvényen Magyar Levente gazdaságpolitikáért felelős külügyi államtitkár köszöntő beszédében tréfásan megjegyezte: „azért vagyunk csak ennyien, mert a régióban nincs nagyobb terem”.
A kiállítás bizakodással teli hangulatát is jól érzékeltették az államtitkár szavai, aki szerint a magyarság ma már egy magára talált közösség, nem pedig az 1920-as, 1990-es vagy épp a 2004-es kivéreztetett ország. Az 1848-as ünnepre utalva megjegyezte, hogy ma már nem fegyverrel kell megvívni harcainkat, hanem a gazdaság eszközeivel – s éppen e téren kell a magyarságnak most sikeresnek lennie. Amihez a kormány minden segítséget meg kíván adni, hiszen – mint az államtitkár elmondta – a Kárpát-medencei magyar-magyar gazdasági együttműködésre még soha ennyi pénzt nem áldozott az ország, mint amennyit az idén tervez.
Balról: Bödők Károly, MNKH iroda Dunaszerdahely, Környi Zoltán, MNKH iroda Párkány, Skapinyecz Péter, MNKH igazgató Budapest, Mihók Gábor, MNKH iroda Kassa, Hanyus Erik, MNKH iroda Rimaszombat (Fotó: Gál Sándor)
A rendezvény házigazdája, Oláh Zsanett, a Magyar Kereskedőház vezérigazgatója mérföldkőnek nevezte ezt a Kárpát-medencei fórumot, ahol a kétoldalú kapcsolatok összmagyarrá bővülhetnek, ami egy újabb eleme a nemzetpolitika gazdasági tartalommal való megtöltésének. Beszámolójában elmondta, hogy a 22 Kárpát-medencei iroda tavaly mintegy 4000 üzleti kontraktust hozott tető alá, mintegy 3,6 milliárd forint értékben.
De nem mellékes eredmény az sem, hogy feltérképeztek egy versenyképes üzleti hálózatot, kialakítottak egy partnerportált, megalakult az „Áldomás” márka, illetve, hogy integrált fellépést tudnak biztosítani a partnereiknek. A jövőben pedig szeretnének egy Kárpát-medencei tőkealapot létrehozni.
A rendezvény sikerességét bizonyítja, hogy a honlapjukra feltöltött cégprofilokat több mint tízezren nézték meg, és ezzel mintegy 600, cégek közti tárgyalást segítettek elő.
A dunaszerdahelyi Edeny Kft is képviseltette magát Hajdúszoboszlón (Fotó: Matus Tibor)
A munka folytatódik, egy hónap múlva Ópusztaszeren a Kárpát-medencei borászoknak szerveznek találkozót és boregyetemet, ahova nemcsak Magyarország 22 borvidékéről, de a határon túlról is várják a résztvevőket.
A szakmai konferencián előadások hangzottak el az EU-s és egyéb forrásokról, a Széchenyi kártyáról, a finanszírozási lehetőségekről, az exportfinanszírozásról és KKV-k sikertörténeteiről. A pénteki nap a cégek közötti tárgyalásokkal folytatódott. A kiállításon számos felvidéki cég is megjelent, és reméljük jó és hasznos üzleteket sikerült kötniük.
A Felvidéken is elindul a boldogulást segítő program
A konferencia szünetében Magyar Levente, a külügy gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára nyilatkozott a sajtó munkatársainak. Közölte: Magyarország kormánya az idén közel félmilliárd eurót, minden korábbinál nagyobb támogatást kíván nyújtani a határon túli magyar közösségek gazdaságfejlesztésére. Ennek lebonyolításában komoly szerepet játszik a Magyar Kereskedőházak irodahálózata, amely keresztülszövi a Kárpát-medencét, és azon alapítványok is, amelyek a határon túli partnerek mentorálásával jöttek létre az elmúlt évekbe – fogalmazott az államtitkár. Így ma már arról beszélhetünk, hogy egy valós intézményrendszer hálózza be a Kárpát-medencét, amin keresztül ki tudjuk helyezni ezeket a rendkívüli támogatásokat – nyilatkozta Magyar Levente.
Magyar Levente nyilatkozik (Fotó: Matus Tibor)
Azt is elmondta, hogy néhány nap múlva a Vajdaságban, Szabadkán egyszerre négyezer magyar vállalkozóval készülnek támogatási szerződést aláírni, ami négyezer magyar család megélhetését segíti, jövőbeni kilátásainak bővítését jelenti. Mindezt azáltal, hogy gazdaságaikat modernizálni tudják, eszközöket tudnak vásárolni, földet tudnak vásárolni, ipari tevékenységüket korszerűsíteni tudják. Ezenkívül mintegy kéttucatnyi nagyberuházás indul magyar kormányzati támogatással a Vajdaságban, 30 milliárd forint értékben- közölte az államtitkár. Hozzátette, Kárpátalján is fut már érdemben ilyen program, idén pedig a Felvidéken és Erdélyben is elindul.
Magyar Levente szerint a 2017-es év áttörésként értelmezhető nemzetpolitikai értelemben. Antall József néhai miniszterelnök emlékezetes szavai a 15 millió magyarért viselt felelősségről ma nyernek értelmet e konkrét programokkal. „Ez nem csak egy fellángolás, nem csak egyszeri nekiveselkedés, hanem mostantól kezdve egy tartós, kiszámítható politikai dimenziója a nemzeti törekvéseknek” – fogalmazott az államtitkár.
A királyhelmeci Bodrogferr is bemutatta termékeit (Fotó: Matus Tibor)
A részleteket Erdély példáján szemléltette. Egy mezőségi munkaprogramot készülnek elindítani, ahol gazdákat támogatnának – földvásárlásban, mezőgazdasági eszközök vásárlásában, ültetvénytelepítésben. Amennyiben a program jól működne, akkor az oda szánt forrásokat megsokszoroznák, több tízmilliárdos nagyságrendre, illetve kibővítenék Erdély más területeire.
„2017 második felében és 2018-ban masszív és érezhető előrelépést szeretnénk elérni, hogy egy újfajta érzület alakuljon ki az ottani magyarság gazdasági perspektíváinak területén. Ezek pedig már rövidtávon eredményeket hozhatnak az asszimiláció megállítása és az elvándorlás terén. A magyarságot ki szeretnénk emelni abból a gazdasági helyzetből, amelyben jelenleg a Kárpát-medence számos táján van” – szögezte le Magyar Levente.
Élénk üzleti megbeszélések folytak (Fotó: Gál Sándor)
A program sikerét arra alapozzák, hogy a Vajdaságban már jól bevált. A Felvidéken is hasonló logika menténk indulnának el, hiszen a magyarlakta régiókra általában érvényes, hogy meghatározó a mezőgazdaság szerepe. E kistelepülésekkel, falvakkal átszőtt területeken koncentrálódik a magyarság, így ha a piacokat sikerül helyreállítani, a feldolgozóipart feléleszteni, az eszközállományt pedig modernizálni – azaz egy 21. századi, magas hozzáadott-értékű mezőgazdaság feltételeit biztosítani – akkor soha eddig nem látott számban léphetnek előre a magyar családok – vetítette előre a pozitív jövőképet Magyar Levente.
A pályázatok átláthatóságára, az esetleges visszaélésekre felvetett kérdésre az államtitkár úgy válaszolt, hogy a programban szigorú feltételeket alkalmaznak, több szűrőt építettek be a pályázati rendszerbe. A vajdasági program során több tízmilliárd forint támogatást folyósítanak, és eddig még egyetlenegy esetben sem bizonyosodott be, hogy visszaélés történt volna.
A kiállításon bemutatkozott a bátorkeszi Bóna Zoltán pincészete is (Fotó: Matus Tibor)
„Ha bárki ilyet észlel, megkérem, hogy én legyek az első, akinek ezt jelzik, hogy a legnagyobb határozottsággal tudjunk rá reagálni. Maradjon ez egy nemes és tiszta program, hogy teljesíteni tudja a feladatát – fogalmazott az államtitkár.
Azért megjegyeznénk az érdeklődőknek, hogy az eddigi tapasztalatokból kiindulva, a jövendő pályázóknak bizonyos jogviszonyban kell állniuk a magyar állammal. Vajdaságban a magyar állampolgárság, Szlovákiában a Magyar Igazolvány megléte volt a követelmény, és az új igazolvány kiadása ma akár több hónapig is eltarthat.
