A felvidéki Szakolcán szobrot emeltek tegnap Nagy Lajos magyar királynak. Ez az Anjou-házi uralkodó második szobra Szlovákiában. Az elsőt 2004-ben avatták fel a túlnyomórészt magyarok lakta Komáromban található Európa-udvarban.
A cseh határ mellett, az Erdőháton fekvő 15 ezres Szakolca lakossága a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 95 százalékban szlovák, négy százalékban cseh nemzetiségű. Csehszlovákia 90 és az önálló Szlovákia 15 éves történetében ez az első alkalom, hogy magyar uralkodónak emelnek szobrot nem magyarlakta vidéken.
Szakolca a magyar irodalomtörténetbe már beírta magát: 1783-ban itt telepedett le a nyugalomba vonuló Gvadányi József, 1911-től itt tanított Juhász Gyula. A város 1910-ben 5018 lakost számlált, ebből már akkor is csak 505 vallotta magát magyar anyanyelvűnek, 4155 pedig szlováknak.
A magyar uralkodó életnagyságúnál nagyobb (2,7 méter magas) szobrát a város központjában, a Szabadság téren leplezték le. A város így kívánt tisztelegni az uralkodó emléke előtt, aki 1372. október 6-án kelt oklevelében szabad királyi város rangjára emelte a települést, címerrel és jogokkal látva el. Nagy Lajos azt is meghagyta, fallal vegyék körbe a várost. A Vladislav Plekanec pozsonyi művész által készített bronzszobrot a város polgármestere, Stanislav Chovanec leplezte le.
Az erdőháti város lépése azért is meglepő, mert Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia eddig főként a magyar szobrok megrongálásáról volt ismert. 1918-ban a cseh legionáriusok Pozsonyban szétverték Fadrusz János monumentális Mária Terézia-szobrát. Petőfi Sándor pozsonyi szobrát előbb eltávolították talapzatáról, majd a Duna túloldalára, Ligetfaluba „száműzték”, ott többször is megrongálták, s csak a rendszerváltás után került át a szlovák főváros tágabb belvárosába. Azóta is itt többször letörték a karját vagy a kardját. Klapka György szobra az első Csehszlovák Köztársaságot kibírta, de 1947-ben az is lekerült talapzatáról, előbb a komáromi várba szállították, majd egy félreeső parkban állították fel, s csak 1991-ben került vissza a határváros főterére. 1946-ban Rimaszombatban ledöntötték Tompa Mihály szobrát. Jókai Mór komáromi szobrát 1946-ban eltávolították, s a múzeum előtti térre csak 1952-ben került vissza. Kassák Lajos érsekújvári szobrát a napokban rongálták meg, az elkövetők valószínűleg színesfémtolvajok voltak.
Magyar Hírlap, FelvidékMa
