A szlovákok fele nem tudja, mi volt a bécsi döntés – többek között ez az eredmény szerepel a pozsonyi Politikatudományi Intézet 2006-ban megjelent kötetében, amely a szlovák társadalom történelemről alkotott képét vizsgálta meg.
A „Köztudat és politika” [Verejná mienka a politika] című kötet egy átfogó, tudományos célú felmérés eredményeit mutatja be, amelyet a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Politikatudományi Intézete a Szlovák Rádióval együttműködésben, 2003 és 2005 között folytatott le. A szlovákiai megkérdezetteknek az új és legújabb kori szlovák történelemmel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk, érintve az 1989 utáni eseményeket is.
A történelmet nem csak könyvből ismerik meg
A felmérésből többek között kiderül, hogy a szlovákok elsősorban az írott és elektronikus médiából szerzik a történelemmel kapcsolatos ismereteiket: a megkérdezettek 93 százaléka ezt a kategóriát jelölte meg történelmi tudásának forrásaként. Ezzel szemben az iskolai oktatást mint ismeretük forrását csak mintegy 60 százalék jelölte meg, aminél még a „családi emlékek, családi elbeszélések” szerepe is nagyobb (majdnem 80 százalék). A történelmi regények és elbeszélések tudatformáló hatása sem lebecsülhető (60 százalék).
Hiányos alaptudás
Kiderül az is, hogy a szlovák átlagember hiányosan ismeri a szlovák történelmi narratíva alapját adó tényanyagot. A megkérdezetteknek csak 65 százaléka tudta azt, hogy a szlovák autonómia-igényt megfogalmazó 1861-es Memorandumot Turócszentmártonban fogadták el, és 40 százalék tudta megnevezni az 1871-ben alapított első szlovák politikai pártot (Szlovák Nemzeti Párt). Csak minden második ember tudja azt, hogy 1920-ban a szlovák-magyar határt a trianoni szerződés rögzítette, valamint azt is, hogy ezt 1938-ban a (szám szerint első) bécsi döntés változtatta meg.
Állam- és nemzetépítő totalitárius rendszerek
Érdekesek az 1939-1945 között fennálló első önálló szlovák állammal kapcsolatos vélemények is. A korszak megítélése azért ambivalens, mert a szlovák állam a náci Németország bábáskodása mellett jött létre és lényegében német fennhatóság alatt működött, a szlovák államvezetés pedig a fasiszta ideológia hatása alatt állt. Ugyanakkor ez az önálló szlovák államiság első példája, és ebből ered a szlovák látásmód kettőssége is.
A megkérdezettek döntő többsége (80-90 %) szerint a Tiso-féle szlovák állam hozzájárult a szlovák nemzettudat és az általános gazdasági helyzet fejlődéséhez; eközben nagyjából hasonló arányban vallják azt, hogy a szlovák állam elleni felkelés (Szlovák Nemzeti Felkelés -1944) a „szlovák nemzet történelmének egyik legszebb fejezete”, és hogy a felkelés révén Szlovákia a „győztes, Hitler-ellenes koalíció tagjai közé” sorolható.
Múlt-kor
Kapcsolódó cikk:
A közös történelemkönyv nincs ínyére Mikolajnak
