A legújabb kori cseh történelem egyik legfontosabb szereplőjének nevezte Eduard Beneš volt csehszlovák elnököt Václav Klaus cseh köztársasági elnök szombaton, ezzel elmondhatjuk, nem csak a szlovákok szeretik Benešt, aki a magyarokat és a németeket likvidálni akarta az országból.
Klaus avatta fel a néhai elődjének állított emlékművet Kozlany településen, ahol eddig csak a szülőházára kifüggesztette tábla, illetve a volt iskolából kialakított múzeum őrizte Beneš emlékét.
A politikus születésének 124. évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes avatón Klaus kijelentette, hogy Beneš „népünk egyik nagy fiaként marad fent az emlékezetben”. „Nem engedhetjük meg, hogy hagyatékát meggyalázzák” – mondta a cseh elnök, aki szerint nincs annál egyszerűbb dolog, mint az idő múlásával bírálni Benešt, figyelmen kívül hagyva az akkori időszak eseményeinek összefüggéseit, a lehetőségeket, a légkört és az érzelmeket. Ugyanakkor elismerte, hogy Beneš olyan személyiség volt, aki az egykori Csehszlovákiában a nemzetiségi kérdés radikális és kemény megoldásának elkötelezettje volt.
Csehszlovákia 1918-as létrehozásától kezdve Beneš töltötte be a külügyminiszteri tisztséget 1935-ig, amikor felváltotta az államfői tisztségben a köztársaságot megalapító Tomáš Garrigue Masarykot. Három évvel később, a müncheni egyezmény aláírása után lemondott, majd emigráns kormányt alakított Londonban. 1940 és 1945 között ő volt Csehszlovákia száműzetésben élő elnöke. A II. világháború befejeződése után hazatért, és 1948. június 7-ig ő volt a köztársasági elnök.
Beneš írta alá a nevét viselő dekrétumokat, amelyek alapján a II. világháború után mintegy hárommillió szudétanémetet fosztottak meg csehszlovák állampolgárságától, elkobozták vagyonukat és kitelepítették őket az országból. Hasonló módon sújtották a dekrétumok a több mint félmilliós szlovákiai magyarságot is.
Beneš megítélése a csehek körében is vitatott, de nem a dekrétumok miatt, hanem a kommunisták hatalomátvételében játszott szerepe miatt.
KlubRádió
