Szlovákia tagadja és visszautasítja az Amnesty International (AI) most közzétett jelentésének számos, Szlovákiát érintő bíráló észrevételét: a magyar egyetemista, Malina Hedvig ügyének kezelésével, a rasszista támadásokkal és az ország menekültpolitikájával kapcsolatos elmarasztaló megállapításokat.
Ján Kubiš szlovák külügyminiszter a SITA hírügynökség által közreadott véleménye szerint a Malina Hedvig esetéről író (a sértett igaza mellett és a vizsgálat törvénytelenségei ellen fellépő) média jelentős része tévedett.
„Ha befejeződik Malina Hedvig esetének (legfőbb ügyészségi) vizsgálata, márpedig befejeződik, akkor azok közül, akik olyan szívesen írtak az esetről, legalább néhányan bízvást bocsánatot kérnek és módosítják (a Malina Hedvig ártatlanságát hangoztató) korábbi véleményüket” – fogalmazott a külügyminiszter, aki úgy tudja, hogy a magyar egyetemista állításait cáfoló ügyészségi vizsgálódás eredményei belátható időn belül, „amilyen gyorsan csak lehet”, ismertté válnak.
Éves jelentésében a nemzetközi jogvédő szervezet az emberi jogokat ért sérelmek közé sorolta Malina Hedvig esetét. Malina állítása szerint két ismeretlen bőrfejű azért verte meg a nyitrai utcán, mert magyarul beszélt. A rendőrség nem hisz a sértettnek, s azt állítja, hogy a támadás nem történt meg, azt Malina Hedvig kitalálta. Ezért, a hatóság félrevezetése címén, a most diplomázott, s napokon belül első gyermekét világra hozó csallóközi fiatalasszony ellen folyik bűnvádi eljárás.
Hasonlóképpen nyilatkozott a SITA-nak Robert Kalinák belügyminiszter, mondván, hogy Malina Hedvig jogai nem sérültek, de „az Amnesty International nem először téved”. Kalinák közölte: Malina Hedvig ügye ma is lezárt ügy, tíz nappal a bejelentés után a nyitrai rendőrség lezárta. Az akkori nyomozás megállapításait „már senki sem vonja kétségbe, senki újra nem is nyitotta meg”.
Az AI észrevételezte, hogy tavaly a szlovák rendőrök megvertek egy Lengyelországban élő kazah újságírónőt, aki a kazah elnök pozsonyi látogatása ellen tiltakozott. Kalinák szerint ez az ügy is lezárt ügy, semmilyen megoldást nem kíván. Azonos Kubiš véleménye. Mint mondta, a kazah aktivista elleni bánásmódról megállapítást nyert, hogy a rendőrök „emberi tényezője mondta fel a szolgálatot”.
Az AI szerint a szlovákiai romák az oktatás, a méltó lakásviszonyok, a betegellátás és egyéb közszolgáltatások vonatkozásában diszkriminációt kénytelenek elszenvedni, és „folyamatosan ellenséges közhangulatnak, előítéleteknek vannak kitéve. Ugyanakkor nincs esélyük kitörni az ördögi körből, a társadalom peremére szorítottak státusából”.
Az AI bírálja, hogy a szlovák hivatalok nem megfelelően reagálnak az idegenek és a kisebbségek elleni rasszista támadásokra, s hogy Szlovákia a tavalyi év első kilenc hónapjában a 2259 menekültkérelem közül mindössze nyolcat teljesített.
Ugyanakkor Dušan Čaplovič, a kisebbségi kérdésekben illetékes miniszterelnök-helyettes a TA3 hírtelevízióban azt mondta, hogy Szlovákiában korántsem olyan rossz az emberi jogok helyzete, mint ahogy azt a nemzetközi jogvédő szervezet beállítja.
Emlékeztetett, hogy a jelentés még a tavalyi évre vonatkozik, és külön kiemelte, hogy a közelmúltban Szlovákia tagja lett az ENSZ emberi jogokat felügyelő bizottságának. Ha olyan rossz lenne az ország emberi jogokkal kapcsolatos megítélése, akkor aligha kapott volna ilyen szerepet a világszervezetben – fejtegette Čaplovič.
STOP
