Tegnap, azaz 2008. június 16-án 19.00 órai kezdettel a Komáromi Jókai Színházban negyvenötödik alkalommal kezdődött meg a Jókai Napok rendezvénysorozata, az amatőr színjátszók és versmondók országos seregszemléje. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott Weöres Sándor „Fű, fa, fűst” című verse Nagy Gábor, a XVII. Tompa Mihály Országos Vers-és Prózamondó Verseny V. kategória győztesének az előadásában. Csengel Mónika, a fesztivál műsorvezetője üdvözölte a nagyszámú közönséget és felolvasta Soóky László költő gondolatait a 2008. február 21-én elhunyt Kiss Mihály emlékére, a közönség egyperces néma felállással emlékezett a kultúra napszámosára, aki szereplőként, rendezőként később a fesztivál szervezőjeként minden évben jelen volt a Jókai Napokon.
Soóky László költő gondolatai elhunyt Kiss Mihály emlékére: „Ha jól számolom, ez az első Jókai Napok, amelyről igazoltan távol maradsz. Majd a Mindenható küld egy pecsétes papirost a Stábra, ilyesmi szöveggel: Alulírott Jóisten, tisztemnél fogva igazolom, hogy Kiss Mihály , született nagy háború idején, valóban meghalt, de, mert hitt bennem, a mostani távolléte, minden magyar vonatkozású eseményről és rendezvényről ideiglenes és igazolt.
A váratlan dolgok mindig váratlanul érnek bennünket mondhatnám, de még mindig nem vagyok elég bölcs ahhoz, hogy a váratlan dolgok ne érjenek váratlanul. Te is váratlanul oldalogtál át az örökkévalóságba ugyanúgy, mint a többi immáron veled együtt odafönn szédelgő. Velük csináltad a felvidéki magyarság szánalmas és dilettánsok által ringyóvá tett történelmét, ami még akkor sem olyan nagy dolog, ha eleven részesei voltunk. Úgy váltunk részeseivé egy folyamatnak, hogy mindig bekerítettük magunkat. Minden időben a saját foglyaink voltunk oly módon, hogy azt hittük,
éppen valami oratóriumot játszunk.
Most már tudom, hogy egykoron, mint most is derék, pirospozsgás és nagybajszú nagyon magyar emberek rángattak bennünket idomított köteleken. Belerángattak bennünket ebbe-abba. S, hogy voltak dicső és nagy pillanatok is? Teli voltunk dicső és nagy pillanatokkal. Áttételes volt persze minden nagy pillanat, épp olyan áttételes, mint a rezeda illata. Biztos vagyok benne Miska, hogy most és szinte minden időben sokan, nagy szeretettel gondolnak rád, még olyanok is, akik nem szerettek Téged nagy szeretettel. Ők most még akár ki is tüntetnének, mondjuk egy Életműdíjjal, csak most éppen nincs náluk a Te életműdíjad. Az is jó lenne például, hogy akik ezt a körmönfont nekrológot elolvassák, elgondolkodnának afölött, hogy ugyan már mi közöd hozzájuk, vagy éppen nekik hozzád. És egyáltalán megmondhatná végre valaki, hogy most éppen mi a nagy helyzet?”
Komárom város polgármestere, MUDr. Bastrnák Tibor ünnepi beszéde után átadta a színpadot a Selye János Magyar Tannyelvű Gimnázium és a Komáromi Városi Művelődési Központ GIMISZ Színpad szereplőinek, akik bemutatták Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című meséjét kamaszoknak és felnőtteknek egyaránt. A mesejátékot Kiss Péntek József rendezte.
A városi művelődési központban 21.30 órakor kezdődött a losonci Kármán József Színház bemutatója Gyárfás Miklós: Tanulmány a nőkről című zenés, két részes játéka Krizsik Alfonz rendezésében.
Szakc-Komárom
