A pénzügyi válság utáni élénkülést előmozdító, átfogó és részletes programot dolgoz ki az Európai Bizottság egy hónapon belül, hogy segítse a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás magához térését az európai uniós tagországokban – jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök és Joaquín Almunia pénzügyi felelős szerdán Brüsszelben.

Közös sajtótájékoztatójukon azt is megerősítették, hogy a jelenlegi 12 milliárdról 25 milliárdra javasolják emelni a válságkezelésre elkülönített pénzkeretet, amelyből éppen szerdai bejelentés szerint Magyarország kap 6,5 milliárd eurót. Az uniós “kormány” illetékesei ismét felkérték a tagországokat, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a lakosság minél kevesebbet érezzen meg a nemzetközi pénzügyi válság hatásaiból.

Az Európai Bizottság a válságnak szentelt rendkívüli ülést tartott szerdán. Ezt követően jelentették be Almuniáék, hogy várhatóan november 26-án ismertetik azt a programjavaslatot, amely konkrét intézkedéseket tartalmaz a gazdaság élénkítésére. Olyan csomagról van, amelynek célja, hogy minimálisra csökkentse a válság hatását a foglalkoztatásra, a vásárlóerőre és általában a lakosság mindennapi életére – szögezték le.

Előzőleg, a jövő hét végén az EU-tagállamok vezetői találkoznak Brüsszelben csúcsértekezleten, majd november 20-án várhatóan megtartják a nemzetközi csúcstalálkozót is a nemzetközi pénzügyi rendszer átalakításának kereteiről. Utóbbi kapcsán a brüsszeli illetékesek egyebek között azt hangoztatták, hogy az EU szeretné elérni: más nemzetközi szereplők, köztük a tehetős olajországok és Kína is vegyék ki a részüket nagyobb mértékben a válság enyhítésére tett erőfeszítésekből, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lépéseinek támogatásából. Fontosnak tartották azt is, hogy ne feledkezzenek meg a legszegényebb országokról.

Ami a rendkívüli válságkezelési alapot illeti, az alapötlet nem a brüsszeli bizottságtól, hanem az EU soros elnökségét jelenleg betöltő Franciaország államfőjétől, Nicolas Sarkozytől származik. Almuniáék most azt jelentették be, hogy hivatalos javaslatot tettek a tagországoknak az említett mértékű emelésre. A tagországok pénzügyminiszterei jövő heti brüsszeli tanácskozásukon minden bizonnyal foglalkoznak ezzel a témával, amelyről döntés is születhet. Nem új költségvetési tételről van szó, a keretbővítés átcsoportosításból származna.

Almunia nem titkolta, hogy ezúttal arra számítanak: az alapból elsősorban kelet- és közép-európai tagállamok szorulnak majd segítségre. Hozzátette, e pillanatban Magyarországon kívül nincs olyan tagállam a térségből, amelynél hasonló uniós támogatást látnának szükségesnek. Sajtóinformációk szerint mindazonáltal például Bulgária és Románia sem állhat messze ettől. Régebben az unió Olaszországot és Görögországot segítette ilyen jellegű keretből.

A két biztos szerdán kifejezetten bátorította az uniós tagállamokat, hogy a reálgazdaság és a munkahelyek védelme érdekében használják ki azt a rugalmasságot, amelyet az euróövezet stabilitását és növekedését garantálni hivatott szabálycsomag engedélyez rendkívüli helyzetek idején. Ez egyebek között lehetővé teszi az össztermékhez viszonyított államháztartási hiány három százalékos felső határának időleges átlépését is. Hozzátették mindazonáltal, hogy az indokoltnál nagyobb, túlzott kilengéseket az uniós szabályok betartását is felügyelő bizottság így sem kíván elfogadni.

Egyúttal kiálltak az eddigi nemzeti bankmentő akciók mellett is, elutasítva azokat a felvetéseket, hogy versenyzavaró, protekcionista jellegű intézkedésekről lenne szó. Ismét hangoztatták azonban annak szükségességét, hogy az EU-tagállamok lehetőleg csak – bár nemzetre szabott, de – összehangolt intézkedéseket hozzanak.
Echo TV