A klímacsomagról az Európai Tanács múlt heti csúcsán született kompromisszumos megállapodást a héten az Európai Parlament is nagy többséggel megszavazta. Ezzel a döntéssel végérvényesen jóváhagyták az unió 2020-ig megvalósítandó, energiahatékonyságra, megújuló energiákra és a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésre vonatkozó „húszas” keretcsomagját.
Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács és az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben.
Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen
Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal – szélesebb körű nemzetközi megállapodás esetén 30 százalékkal – kell csökkenteni. A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System – ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.
A csúcson számos kelet-európai állam nyomására, ezen országok korábbi kibocsátás-csökkentésére tekintettel a csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.
Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka. A képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.
Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt. Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz.
A képviselők az árverésből származó bevételeket – amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik – a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni.
Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására
2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe. Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra. Magyarországnak 2020-ra a 2005-ös szinthez képest 10 százalékkal kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását.
Szén-dioxid-megkötés
Az Európai Unió támogatja az erőművek szén-dioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, mivel egyes számítások szerint ez a technológia 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós szén-dioxid-kibocsátást.
Megújuló energiaforrások
Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel, az ezt szabályozó irányelvet 2014-ben felülvizsgálják, viszont a kijelölt célarány ekkor sem változhat. Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt, a hazánknak kiosztott kvóta értelmében ezt 2020-ig 12,6 százalékra kellene feltornázni.
Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból. A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs – hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított – bioüzemanyag felhasználását.
Autók szén-dioxid-kibocsátása
Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata.
A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti szén-dioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot. 2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban – egyre növekvő mértékben – bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.
10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból
A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházházhatású gázok kibocsátásának 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig, mellyel mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni.
EUvonal
