A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának március 25-ei ülésén megalakult egy új Szórvány Tanács. A Tanács legfőbb feladata, hogy olyan javaslatokat dolgozzon ki a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma számára, amelyekkel megfékezhető a határon túli magyarságot veszélyeztető szórványosodás folyamata.
Korábban már létrehoztak hasonló szervezetet, de az újonnan felállított tanács más szervezeti funkcióval és hatáskörrel bír. A Miniszterelnöki Hivatal Szórvány Tanácsa hatással lehet a Magyar Kormány kisebbségeket érintő programjára.
A KMKF mellett létrehozott, Vetési László által vezetett 15 szakértőből álló testület javaslattevő hatáskörrel bír, véleményezheti a szórvány- magyarságnak szánt támogatásokat, ezáltal befolyásolhatja a kormány döntéshozatali mechanizmusát. Ezenkívül a szakértő gárda kutatásokat fog végezni a szórványban élő magyarság körében, ezzel is segítve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkáját. Első terveiket a KMKF 2010-ben összeülő plenáris ülésének fogják beterjeszteni.
A szórvány megállapításához több tényezőt kell figyelembe venni, amelyet két kategóriába lehet osztani. A teljes szórványban azok élnek, ahol az adott településen a magyar nemzetiségűek létszáma nem éri el az 50 főt, arányuk pedig az 5%-ot. Magyar iskola és templom egyáltalán nem vagy csak ritkán fordul elő a közelükben.
A másik kategória az olyan szórványosodó település, ahol a magyarok aránya kevesebb, mint 10%, és folyamatossan csökken. Anyanyelvi intézménnyel ezek a települések sem rendelkeznek.
Jelenleg a határon túli magyarok több mint fele, azaz megközelítőleg kétmillió fő él szórványban. A magyar lakosok tisztán etnikai tömböket már csak Székelyföldön és a magyar határhoz közel eső részeken (például Csallóközben vagy Kárpátalján) alkotnak, a többi magyar- lakta terület szórványosodik. Tipikus példái ennek a Temesi Bánság, Hunyad, Fehér és Szeben megyék, a Mezőség, Dél-Bácska és Dél-Kelet-Szlovákia.
A KMKF által újonnan felállított szórványí munkacsoport a folyamat meg- állítását tűzte ki célul. Gémesi Ferenc, a kisebbség- és nemzet- politikáért felelős szakállamtitkár korábban hangsúlyozta: a szórványban élők kettős kötődésében erősíteni kell a magyar oldalt.
A kötődést az oktatás, kultúra és a vallás területén próbálják erősíteni, ezért a támogatásra javasolt programok zömében magyar iskolák, kollégiumok fejlesztésére irányulnak.
A szervezet eredményességet csak hosszú évtizedek munkája után lehet majd csak mérni. A folyamat mindeközben nem áll meg, így kérdéses, hogy lesz-e elég idő a tendencia megállítására, vissza-fordítására. Remélhetőleg a tervezett intézkedések meghozzák majd a gyümölcsüket, így elháríthatóvá válik a nagyobb magyar tömböket is fenyegető szórványosodás veszélye.
Felvidék Ma, kitekinto.hu, VZS
