A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kulturális és oktatási albizottsága 2009. április 28-án tartotta meg ötödik ülését, és az alábbi állásfoglalást adta ki: 1) Az albizottság meghallgatta Szabó Vilmos külügyi államtitkár tájékoztatóját a szlovákiai államnyelvtörvény tervezett szigorításáról és az óvodai nyelvhasználat megváltoztatásáról, a magyar kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról és tervezett lépéseiről.
Az albizottság aggodalommal fogadta, hogy a pozsonyi törvényhozás a szlovák államnyelvtörvény szigorítására tett kormányjavaslatot második olvasatba utalta. Az államnyelvtörvény jelenlegi formája sem áll összhangban Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel, de a tervezett módosítás a kisebbségek szabad nyelvhasználatát tovább szűkíti, korlátozó kötelességeket vezet be, illetve komoly összegű pénzbírságot irányoz elő, amelyek megfélemlítők és a kisebbségek tagjait megfosztják anyanyelvük használatától a nyilvános érintkezésben.
Ezért az albizottság felkéri elnökeit, hogy a helyszínen tájékozódjanak a szlovák nyelvtörvény szigorításának várható hatásairól, és tapasztalataikról tájékoztassák az albizottságot, a kormányt, valamint a nemzetközi közvéleményt. Az albizottság támogatásáról biztosítja a kormánynak azokat az erőfeszítéseit, amelyeket a szlovákiai nyelvtörvény megszigorításának megakadályozása érdekében tesz, és javasolja, hogy ennek során vegye figyelembe a tájékozódó látogatás alkalmával regisztrálásra kerülő tényeket.
2) Az albizottság aggodalommal értesült a szlovák oktatási minisztérium, szakmailag nem egyeztetett és pedagógiailag kétes hatású rendelkezéséről a szlovákiai nemzetiségi óvodák nyelvhasználatával kapcsolatban. Az albizottság kéri a kormányt, hogy továbbra is hívja fel a szlovák hatóságok és a nemzetközi közvélemény figyelmét a rendelkezés veszélyes és elfogadhatatlan voltára.
3) Az albizottság üdvözli a magyar és a szlovák parlament oktatási és kulturális bizottságainak a magyar–szlovák parlamenti bizottságok konzultációsorozata keretében lezajlott megbeszéléseit. Szorgalmazza a párbeszéd folytatását, valamint a bizottsági konzultáción megjelölésre került problémák jóhiszemű megoldását.
4) Az albizottság meghallgatta társelnökei beszámolóját a kárpátaljai oktatási helyzet tanulmányozása érdekében tett helyszíni látogatásukról. Az albizottság károsnak tartja az ukrán kormány azon lépéseit, amelyek a kisebbségi oktatási és nyelvhasználati jogok korlátozásával feszültséget gerjesztenek Ukrajna és EU-, illetve NATO-tag szomszédi (Magyarország, Románia, Lengyelország, Szlovákia) viszonyában. Tekintettel a magyar–ukrán jó szomszédság megerősítésére irányuló egyértelmű magyar külpolitikai szándékra az albizottság szükségesnek tartja, hogy Ukrajnával is kezdődjék meg parlamenti bizottsági szinten a kétoldalú kapcsolatokat terhelő problémáknak és azok megoldási lehetőségének áttekintése.
5) Az albizottság felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a magyar állami támogatáspolitika a Kárpátalján beindított és működő magyar nyelvű oktatási programok folytonosságának megőrzése érdekében biztosítsa az alapműködéshez szükséges anyagi forrásokat, mindaddig, amíg az ukrán állam elmulasztja működési költségek előteremtését.
6) Az albizottság felkéri az illetékes magyar állami szerveket és az Európai Parlament magyar képviselőit, hogy különösen az európai parlamenti választások időszakában fokozott intenzitással erőteljesen figyelmeztessék az EU intézményeit és közvéleményét a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát erőteljesen korlátozó törekvésekről.
7) Az albizottság szükségesnek látja annak meghatározását, hogy melyek az anyanyelvi oktatásnak és a nyilvános anyanyelvhasználatnak azok a minimálstandardjai, amelyek teljesítésének hiánya magyar részről feltétlenül elfogadhatatlannak minősül. Az albizottság felkéri a titkárságot egy ezzel kapcsolatos koncepció tervezetének kidolgozására.
8) Az albizottság javasolja a kormánynak Románia irányában annak szorgalmazását, hogy az állami hatóságok – Basescu államelnöknek az RMDSZ-kongresszusán elhangzott beszéde szellemében – személyzeti politikájukban vegyék figyelembe a romániai magyarság igényeit. Lényeges szempont a magyar nemzetiségű megyei főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek tisztségének megtartása.
9) Az albizottság áttekintette a „rendkívüli tanóra” pályázatra beérkezett pályaműveket. A benyújtott pályaművek magas színvonalára való tekintettel a bizottság nagyrabecsülését fejezi ki minden pályázó iránt, és kéri a KMKF elnökét, hogy a korlátozott számú díjakban nem részesülő pályázókat is részesítse szimbolikus elismerésben. Az albizottság köszönettel vette az oktatási és kulturális minisztérium közreműködését a pályázat előkészítésében és lebonyolításában. Javasolja a szaktárcának, hogy vizsgálja meg a határon túli magyarokra vonatkozó alapismeretek megjelenítésének a lehetőségét az oktatásban, és erről adjon tájékoztatást az albizottság későbbi ülésén.
10) Az albizottság elismeréssel adózik a Magyar Tudományos Akadémia és a határon túli magyar tudományos műhelyek együttműködésének eredményessége iránt, és felhívja a kormányt, hogy az ehhez rendelt anyagi eszközöket biztosítsa. Az albizottság javasolja, hogy a határon túli támogatások rendszerében a külhoni magyar tudományos kutatás önálló kategóriaként jelenjen meg. Az albizottság örömmel veszi az MTA szakértői közreműködésének felajánlását a leendő határon túli kutatás-támogatási rendszer kialakításában.
11) Az albizottság tájékoztatást kapott a Szülőföld Alap működéséről, amelynek kapcsán hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a támogatások elosztása egységes, strukturált tervbe illeszkedően, célzatosan történjen meg. Az albizottság felhívja az alap figyelmét annak szükségességére, hogy a pályázók hosszú távú, előre kalkulálható költségvetésű projektekben gazdálkodhassanak.
Budapest, 2009. április 28.
Felvidék Ma, MTI, OS
