Különös módon fejezte ki a napokban meghozott szlovákiai nyelvtörvény elleni tiltakozását az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ): a szervezet ugyanis északi szomszédunk budapesti külképviseletének postaládájába egy magyar-szlovák kéziszótárt helyezett. A magyar nyelv használatát korlátozó rendelkezéssel kapcsolatban Rétvári Bence, a KDNP országgyűlési képviselője kifejtette: 2007. január 1-je óta mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában, valamint az Európai Unió összes tagállamában 23 hivatalos nyelv létezik. Azaz mind a 27 állam kötelező érvényűnek tekinti a nemzetközi szerződés ratifikálásával, hogy területén a portugál, a dán, vagy akár a magyar nyelv is használható, s ezen önkényesen egyikük sem változtathat. „A közösség jogszabályai márpedig magasabb rendűek, mint az egyes tagországoké, így azokat Szlovákiának is tiszteletben kell tartani” – adott hangot nézetének.
Ezt követően Gaal Gergely, az IKSZ alelnöke úgy vélekedett: szervezete különösen arcátlan lépésnek tartja a szlovák kormányzat részéről, hogy újonnan megszavazott nyelvtörvényével éppen 2009-ben, a Magyar Nyelv Évében kívánja súlyosan korlátozni a magyar nyelv használatát. „A szlovák politikusoknak meg kell érteniük, hogy az uniós tagság nem csupán a közös pénznem, hanem a közös nyelvek egyenrangú használatát is jelenti. Cselekedetével azonban Pozsony saját állampolgárainak az anyanyelvhasználathoz fűződő jogát bünteti” – vélekedett a jobboldali politikus. Ezért felszólítják a szlovák kormányzatot, hogy a válság okozta feszültséget ne a magyarokon vezessék le, s a krízis okozta bevételkieséseket ne a magyar nyelvet használó polgáraikkal fizettessék meg. Határozott álláspontjuk, hogy amit nem ismernek, azt nem betiltani kell, hanem megérteni.
Rétvári, visszavéve a szót, megjegyezte még: Szlovákia szempontjából többszörösen is hátrányos, ha hazánkkal ilyen haragos kapcsolatot ápol. Nem elhanyagolható ezek között a gazdasági természetű, hiszen jó néhány magyar vállalkozás települt át hozzájuk a kedvezőbb adózási feltételek miatt, s ugyanezért sok magyar autótulajdonos használ szlovák rendszámot. A gazdasági világválság idején viszont aligha hihető, hogy északi szomszédunk adóbevétel-kieséstől szeretne elesni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy utoljára a polgári kormány regnálása idején volt magas szintű találkozó a két ország között (1999-ben és 2001-ben), amióta azonban változások történtek, s mióta baloldali kormányok vannak uralmon, egyre távolabb kerülünk egymástól. „Míg a jobboldali irányítások idején híd épült (fizikai és átvitt értelemben egyaránt), addig a szocialista kormányok alatt fokozatos elhidegülés tapasztalható” – mondta Rétvári, aki biztos amúgy abban, hogy az emberek többségét egyik országban sem zavarja, ha a másik nyelvén szólalnak meg emberek – ez vélekedése szerint Szlovákiában csak egy szűk politikai réteget irritál.
Végül, demonstrálandó, hogy a magyarok békés viszonyokat szeretnének, s nálunk szabad bármelyik nyelv használata, szlovákul olvasott fel egy mondatot, amellyel kérte a szomszéd kormányzatot az említett nyelvtörvény visszavonására.
Felvidék Ma, STOP
