A legnagyobb európai kisebbségi ernyőszervezet szerint rendszerszintű, etnikai alapú földelkobzások zajlanak Szlovákiában.
Nemzetközi szintre lépett a Beneš-dekrétumok mai alkalmazása elleni fellépés. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) hivatalos közleményben sürgeti az Európai Unió beavatkozását a Szlovákiában zajló, etnikai alapon történő, rendszerszintű földelkobzások miatt. A fejleményre dr. Tárnok Balázs felvidéki jogász, a John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója, a FUEN és a Rákóczi Szövetség alelnöke, valamint a Magyar Szövetség külügyi szakértője hívta fel a figyelmet.
A FUEN 2025. december 12-én kiadott állásfoglalásában mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Szlovákiában ismét olyan földelkobzási gyakorlat bontakozik ki, amely a második világháborút követő jogszabályokra, elsősorban a Beneš-dekrétumokra és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeleteire épül, és az érintetteket etnikai hovatartozásuk vagy felmenőik származása alapján célozza.
Történelmi jogszabályok mai alkalmazása
A közlemény emlékeztet arra, hogy az elkobzások jogalapját elsősorban az SZNT 104/1945. számú rendelete adja, amely a német vagy magyar nemzetiségű személyek mezőgazdasági földjeinek elkobzását írta elő. Ezeket az intézkedéseket évtizedeken át történelmi jellegűnek tekintették, a közelmúlt jogi fejleményei azonban azt mutatják, hogy a háború utáni elkobzási határozatokat ismét aktiválják, és a mai tulajdonjogi eljárásokban alkalmazzák.
A FUEN rámutat: számos elkobzási határozatot annak idején formálisan soha nem hajtottak végre, így nem kerültek be a földhivatali nyilvántartásba. Ennek következtében családok évtizedeken át jogszerűen birtokolták és örökölték ezeket az ingatlanokat. Ma ezeket az ügyeket adminisztratív hibaként minősítik át, és a tulajdonjogot visszamenőlegesen az állam javára jegyzik be – gyakran előzetes értesítés és kártalanítás nélkül.
Nem elszigetelt jelenségről van szó
A szervezet szerint a gyakorlat rendszerszintű és a Szlovák Földalap levéltári iratok alapján továbbra is keresi a végre nem hajtott háború utáni elkobzási döntéseket. A FUEN szlovákiai tagszervezete, a Magyar Szövetség közérdekű adatigényléssel megszerzett adatai szerint 2019 és 2025 között több mint 1000 hektárnyi földterület érintett. Az intézkedések aránytalanul sújtják a magyar vagy német felmenőkkel rendelkező személyeket, köztük szlovák állampolgárokat és más uniós polgárokat is.
Kriminalizált múltfeldolgozás
A FUEN külön is aggályosnak tartja, hogy a szlovák parlament nemrég olyan módosítást fogadott el a Büntető törvénykönyvben, amely büntetőjogi felelősséget – akár hat hónapig terjedő szabadságvesztést – helyez kilátásba mindazokkal szemben, akik nyilvánosan „tagadják” a második világháború utáni rendezést, beleértve azokat az SZNT-rendeleteket is, amelyek a jelenlegi földelkobzások jogalapjául szolgálnak.
A közlemény szerint az ilyen szabályozás aláássa az átláthatóságot, és komoly fenyegetést jelent a véleménynyilvánítás szabadságára, mivel gátolhatja a nyílt közéleti és szakmai párbeszédet.
Uniós vizsgálatot és az eljárások felfüggesztését kérik
A FUEN hangsúlyozza:
a második világháborút követő, etnikai alapú elkobzások mai alkalmazása összeegyeztethetetlen az egyenlőség, a megkülönböztetés tilalma és a jogbiztonság elveivel, valamint súlyosan sérti az európai kisebbségvédelmi normákat.
Ennek nyomán a szervezet sürgős uniós vizsgálatot kér a háború utáni SZNT-rendeletek – különösen a 104/1945. számú rendelet – mai alkalmazásáról, az etnikai szempontokon alapuló elkobzási és telekkönyvi eljárások azonnali felfüggesztését, valamint erősebb civil és emberi jogi támogatást az érintettek számára. Emellett fokozott média- és nyilvános figyelmet is sürget annak érdekében, hogy a közvélemény tudomást szerezzen a demokratikus normákkal összeegyeztethetetlen gyakorlatról.
A FUEN közleménye végén teljes szolidaritásáról biztosít minden érintett személyt és közösséget, és határozott fellépésre szólítja fel az európai intézményeket, a civil társadalmat és a médiát.
SZE/Felvidék.ma
