November 13–án, pénteken, délután egy órakor megszólaltak az ősi Szent Erzsébet-székesegyház harangjai. A dóm északi kapuja előtt néhány tucat ember gyűlt össze, hogy a székesegyház északi kapuja ünnepélyes felavatásának, illetve felszentelésének részese legyen. Kassa egyik legnagyobb nevezetességét már lassan harminc éve restaurálják és a déli tornyot valamint az északi oldal egy részét kivéve, külseje egykori pompájában díszeleg. Az északi kapu, a Porta Aurea, vagyis az Aranykapu restaurálásához 2007 nyarán fogtak hozzá. Ez a kapu ugyanis 1860-ig arannyal volt befuttatva, azért hívják így. A tervdokumentáció 200 oldalas, és egykor 12 különböző kőzetet, fát, aranyat és vasat használtak föl elkészítéséhez.
{mosimage}
A felszentelés
Az ünnepséget František Šándor dékán nyitotta meg. Beszélt a kapuról, mint szimbólumról, mely a mindennapokat választja el a szakrális tértől. Beszélt a kapuzat szimbolikájáról és a templom történetéről is. Rendszerint a kelet-nyugati tájoltságú templomok nem rendelkeztek északi kapuval. Kassa esetében ez azért történt így, mert éppen a Dómtól északra feküdt a városháza, s a piacot is ezen az északi területen tartották. Köszönetet mondott a szponzoroknak, melyek között szerepelt a Kassai kerület, a város és az Óváros is, meg a US Steel. Majd 200.000 eurót költöttek a felújításra. Olyan sok pénzt sikerült összegyűjteni, hogy egy jelentős összeg fennmaradt, s azt további kutatásra fordíthatták. Majd köszönetet mondott a Villard szövetségnek és képviselőinek: Vladimír Višváder akadémiai szobrászművésznek, Tibor Machata mérnöknek és Jozef Porubovič professzornak, akadémiai festőművésznek az elvégzett munkáért. Valamint Márkus Krisztina mérnöknek, a Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal igazgatójának is a szakszerű ellenőrzésért.
{mosimage}
A felújíttott északi kapu
Filipko József a főpolgármester képviseletében szólalt föl, majd Porubovič professzor elmondta, az ötszáz éves kapu nagyon rossz állapotban volt, ezért már nagyon időszerűvé vált a restaurálás. Az igényes felújítás célja az volt, hogy minden zavaró részletet távolítsanak el, valamint a lepusztult eredeti épületelem megmentése és „gyógyítása”, hogy az építmény középkori jellege megmaradjon. Ismertette Szent Erzsébet élettörténetét, a kapuzat könnyen olvasható ikonográfiai programját. A restaurálás alkalmával tiszteletben tartották a 19. századi felújítást.
Majd Alojz Tkáč érsek-metropolita felszentelte a kapuzatot. A Dóm északi tornyából felhangzó fanfárok ünnepélyes hangja jelezte az ünnepség végét.
{mosimage}
Szent Imre és István
Ha szembeállunk a felújított kapuzattal, felül öt, téglalap alakú faragványt látunk fordított V-alaban elhelyezve az Utolsó Ítéletet ábrázoló faragás körül. A legfelső három faragvány Krisztus megkínzatását és kereszthalálát hirdeti. A felsőn a két lator T-alakú keresztre van feszítve, Krisztus egy Y-alakú fára, mely az Élet Fáját jelképezi. A megtért latornak kis gyermekkel jelképezett lelkét egy kiterjesztett szárnyú angyal mellére öleli, a másikat egy szörnyfejű ördög tartja fogva. A hagyomány szerint, Krisztus keresztje a paradicsomi fa egy ágából nőtt fából készült, amelyet Sét, Ádám fia ültetett el. Ez a szimbólum jelzi, Krisztus kereszthalálával győzött a halál fölött és mindenkinek felajánlotta az örök életet. Az alatta levő kettőn baloldalt a szomorkodó Szűz Máriát látjuk öt jámbor asszonnyal körülvéve, a másikban a szomorkodó János apostol könyvvel a kezében négy sisakos, páncélos fegyveres katonával áll a Megváltó keresztje alatt.
{mosimage}
Szent Henrik és László
A két alsó faragvány Szent Erzsébet életének jeleneteit mutatja be. A baloldali azt, hogyan ápolja, kezeli, fürdeti a betegeket, s a rózsacsodát. A jobboldali 14. századi német fejedelmi ruhaviseletben, koronás fejdísszel látjuk betegei és szegényei között, amint étellel és itallal látja el őket. Érdekessége e faragványoknak, hogy összesűrítve igyekszenek elmesélni mondanivalójukat, s így a baloldali faragás négyszer, a másik kétszer tűnik föl egy ábrázoláson belül.
{mosimage}
Szent Erzsébet
Az Utolsó Ítélet ábrázolása két részre tagolt kép. A szamárhátív alatt látható. Felső részében Krisztus mint Pantokrátor (a világmindenség ura) ítél „eleveneket és holtakat”. A világot jelképező égitestek (Nap, Hold, csillagok) fölött trónol. Körülötte Szűz Mária, szt, József s az apostolok. Fent két angyal megkínzatásának eszközeit tartja kezében. A jobboldali keresztet és vesszőnyalábot, a baloldali szegeket. Lent a sarokban ismét két angyal a föltámadás harsonáját fújja. Alul az emberiség oszlik két részre. Középütt a halottak támadnak föl. A bal oldalon egy szűk gótikus kapunál egy angyal fogadja azokat, akik a szűk kapun keresztül a mennyországba jutnak. A másik oldal mozgalmasabb. Egy hatalmas cetszáj jelképezi a pokol bejáratát. A háttérben az ördögök husángokkal és fütykösökkel terelik az elkárhozandókat a pokol felé. Hogy már akkor is létezett önkritika beszédesen mutatja, hogy püspöksüveges úriember is menetel a pokol felé.
{mosimage}
Az ünnepség résztvevői
Alul, nagyjából szemmagasságban öt szobor áll. Középütt a székesegyház patrónusa, Szent Erzsébet, két oldalán két-két szent. A baloldalon Szent Imre és apja Szent István, jobb oldalt Szent Henrik – István sógora és Imre példaképe – valamint Szent László. Ezeket Lantay Lajos (1861-1946) faragta a 19. sz. végi restauráláskor. A 19. századi restaurálás alkalmából az eredeti szobrokat eltávolították. Ezek sorsáról senki semmi bizonyosat nem tud. Porubovič szerint egykor Erzsébet helyén Szűz Mária állhatott.
Most tehát a kapuzat ismét eredeti szépségében pompázik. Csupán az aranyozás hiányzik róla.
Balassa Zoltán
