A János evangélium költői mondta Keresztelő Jánosról szól. Zakariás pap és Erzsébet öregségében született gyermekéről van. szó. Aki egy népmozgalommá terebélyesedett lelki mozgalmat indított el Júdeában.
A Biblia arról tudósít, hogy Gábriel angyal hirdette születésének örömhírét az idős szüleinek, akik már nem is reménykedtek abban, hogy gyermekük fog születni. Annyit lehet tudni róla, hogy gyermekkorában Júdea pusztájában élt, ott ahol úgy tudjuk a kumráni közösség is tevékenykedett. Sőt szolgálatát is a pusztában kezdte, tevékenysége, ruházata nagyon emlékeztetett a prófétákra. Isten közelgő ítéletét hirdette és megtérésre hívott fel, a benne hívőket pedig megkeresztelte a Jordánban. Innen kapta a melléknevét is „keresztelő”. Az evangéliumi igehirdetésében is jól ismert fogalom, az „Isten országa” tűnik fel prédikációjában, de ennek elérkezése nem az ígéretek beteljesedése lesz János szerint, hanem ítélet. Az ítéletkor senki sem mentegetődzhet választott néphez való tartozással, hogy Ábrahám leszármazottja. A legegyszerűbb emberi gesztusokat követeli meg követőitől, osszák meg vagyonukat a nélkülözőkkel, a vámszedők ne szedjenek több vámot, mint amennyit feltétlenül szükséges, a katonák éljenek a zsoldjukból és ne a fosztogatásból. Eddig semmi új nincs tanításában. Az ószövetségi próféták is ezt hirdették, mint az erkölcsi megújulás alapvető tetteit. De mindezt keresztséghez és egy bűnbocsánati aktushoz kapcsolta, ami teljesen új és szokatlan a prófétai gyakorlatban.
Az Újszövetség ellentmondásosan írja le Jézus és Keresztelő János viszonyát. János magát kisebbnek tartotta Jézusnál, csak útkészítőnek vallotta magát, és vonakodva csak isteni parancsra keresztelte meg Jézust. Ekkor történik meg a lélek kiáradása és hangzott el az isteni tanúságtétel Jézusról az evangéliumban. János visszautasította, hogy őt Messiásnak nevezzék. Jézus pedig őt tekintette a legnagyobb ószövetségi prófétának, aki valaha is „asszonytól született” Ezért nincs mentség azoknak, akik az ő aszketikus megtérésre szólító felhívásában nem hittek.
Keresztelő János és Jézus tanítványi köre részben azonos volt. Számos János tanítvány, később Jézus követővé lett. Heródes Jánost politikai ellenfélnek tartotta, aki szította a közhangulatot ellene. Ezért börtönbe záratta, majd adandó alkalommal lefejeztette. Az un. Mandeusok szektája most is létezik és Jánost igen nagyra tartja. Ma dél Irakban élő zárt vallási közösség. Az arabok keresztelőknek nevezik őket. A keresztények gnosztikus vallási közösségnek tekintik. Külön szent könyvet tisztelnek Keresztelő János haláláról.
Az evangéliumban két személyiség találkozik. Különböző tehetséggel és isteni küldetéssel de hasonló céllal tevékenykednek. Céljuk, koruk társadalmának morális viszonyait megjavítani. Jézus missziója ennél sokkal több lesz, de a társadalom morális megváltoztatása Jézus missziós programjának is része. Ma sokan kis jelentőséget tulajdonítanak az emberek morális nevelésének, és úgy gondolják, az ember életminőségét a technikai eszközök fogják megjavítani. Ez nem igaz. Az ember életminőségét a morális érettsége teszi jobbá. Azt kell mondanunk, hogy ennek felismerése lenne korunk legnagyobb felfedezése. De ez várat mg magára. Mint ahogyan sokak számára Keresztelő Jánosnak és Jézus missziójának jelentőségét is homály fedi. Régi szép történet az egész. De nekünk keresztények nem csupán ennyi, hanem Istennek az emberekkel folytatott párbeszédének nagyon fontos epizódja, amelyre nekünk is oda kell figyelni.
Felvidék Ma, VP-Dr Benyik György
