A Szlovák Televízió déli politikai vitaműsorának vendégeként Csáky Pál, az MKP elnöke értékelte pártja elmúlt négy évét. A műsorvezető nem kímélte, szembesítette a választási időszak kellemetlen eseményeivel, vitáival, a pártszakadással, régi kijelentéseivel. Csáky állta a sarat. A pártból távozottak vádjaival kapcsolatban újra elmondta: egy pártkongresszus döntött az elnökváltásról, nem rajta és az MKP-n múlott, hogy az elégedetlenek kiváltak és új pártot alapítottak. Ő továbbra is fenntartja, hogy a magyar egység megbontása árt a szlovákiai magyar érdekképviseletnek, mert gyengíti azt. Igaz, az MKP-ból legfeljebb 350 tag lépett ki, ez elenyésző szám a 12 ezres tagsághoz mérten. Neki Bugárék távozása után újra bizalmat szavazott az MKP, mert ezt elnökként fontosnak tartotta, hiszen a vezetése alatt került sor az öt parlamenti képviselő kilépésére.
A jelenlegi közvélemény-kutatási eredményeknek túlzott jelentőséget Csáky nem tulajdonít. Úgy fogalmazott: a választópolgárok bölcs megfontolására bízza a döntést, s az lesz mérvadó adat, ami június 12-én, az urnazárást követően megjelenik. Bízik abban, hogy ez az MKP-ra nézve lesz kedvező. Csáky szerint az MKP nem elbizakodott, teszi a dolgát, azt képviseli, amire ígéretet tett.
A párt választási programját április 30-án hozzák nyilvánosságra, a kampányt május elsején indítják óriásplakátokkal. (Ezzel lényegében azt a néző kérdést is leütötte, amely azt kérte tőle számon, miért csak kizárólag magyar nyelvű óriásplakátokon szól választóihoz az MKP.)
A műsorvezető kérdésére az MKP elmúlt négy évét inkább Beethoven Sors-szimfóniájához hasonlította, s nem titkolta: nem lenne ellenére, ha a következő négy évet kormánykoalícióban tölthetnék. De hozzátette: tisztességes feltételek mellett. Csáky szerint az MKP közreműködésével vége szakadhatnak a magyar-szlovák feszültségnek, amelyet tudatosan szítanak legfelsőbb politikai körökből. Azt sem titkolta, hogy a nyelvtörvény megváltoztatása fontos céljuk, s módja lenne rá, minden kisebbség nyelvét hivatalos nyelvvé tenné – racionális elvek alapján. Kifejtette: területi autonómia az MKP programján nem szerepel, funkcionális viszont igen, hiszen maga az alkotmány írja elő, hogy a kisebbségeknek hatékony beleszólási joga legyen saját ügyeinek intézésében. Az MKP ezért tartja programon a kisebbségek jogállását rendező alkotmánytörvény-javaslatot, a kultúrák finanszírozásáról szóló törvényt és a kisebbségek nyelvhasználati jogait erősítő tervezetet.
Csáky többször kifejtette: a magyar-szlovák államközi viszony javításához Pozsony kezében van a kulcs. Ha a szlovák parlament nem hoz szlovákiai magyarokat hátrányosan érintő törvényeket – nyelvtörvény, közoktatási törvény –, Budapestnek, de Európának sem lesz oka tiltakozni. Elmondta azt is: nemzetközi porondra az MKP azokat a problémákat viszi, amelyeket itthon nem tud megoldani.
A szlovákiai meddő politikai viták nagy részét a többségével visszaélő politika rovására írja. Csáky reméli, a júniusi választásokat követően visszatér Szlovákiába a konszenzuális demokrácia.
Az MKP elnöke visszautasította, hogy radikalizálódott a párt. S ezt lényegében a műsorban elemzésre felkért politológus, Marcela Gbúrová is visszaigazolta. Gbúrová szerint a vitákban vagy kampányokban minden párt hangosabb, használ erősebb szavakat, s ez természetes. Ahogyan abban sem lát kivetni valót, hogy nemzetiségi elven szerveződik egy párt. Mert igaz szerinte, hogy az etnikai elv 19. századinak mondható, ám most, hogy az EU szuperállami lét felé halad, minden nemzeti és etnikai csoport, minden tagállamban erősödik, jobban védi saját érdekeit, beleértve a politikai érdekeket is. Gbúrová igazat adott Csákynak abban is, hogy Bugárék kilépése az MKP-ból ezt a politikai érdekképviseletet gyengítette. A közvélemény-kutatási tendenciák alapján szerinte világos, hogy a két párt léte nem járt a potenciális választók számának növekedésével. 2006-ban 11 százalékot ért el az egységes MKP a választásokon, most az MKP és a Most-Híd együtt nagyjából ugyanennyit hozna, tehát Csáky előrejelzése a magyar választók megosztásáról Gbúrová szerint bevált.
A politológus szerint egy esetleges új jobboldali kormányban természetes szövetséges lehetne az MKP, de ha a Smer alakít kormányt Gbúrová szerint ott is kedvező lenne az MKP részvétele, mert a magyar-szlovák feszültségek kezelését a kormányon belül inkább meg lehet oldani, mint ellenzékből.
Felvidék Ma, gy
